Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Regeszták - 1623. év: 96—198. sorszám
Az alperes fél ügyvédje, Csepregi (Ciepregy) Imre méltatlanság miatt tiltakozik, és kéri, hogy a maga helyén és idejében szabadjon mindezekről vitatkoznia. A keresetről másolat kiadását kéri. Végzés: adassék ki a másolat. - Ez a per megegyezéssel zárult le. 124. (IV. 189-192.) Felvétetett a Csizmazia (Cizmazja) avagy Kanizsai (de Canisa) István felperes pere Győri (Giőrj) János alperes ellen. A felperes ügyvédje kéri, az alperes feleljen a keresetre. Azt vagy erősítse meg, vagy tagadja. Az alperes ügyvédje legelőször is illetéktelensége (incompetentia) miatt tiltakozik, ugyanis ő nemesi szabadsággal rendelkező nemes ember, és oly vétekben őt nem találták, ami miatt a felperes, aki csak egy paraszt ember, őt megfogathatta volna. A IHármaskönyv] I. rész 91. címe szerint nemes embert senki sem személyében el nem fogathat, sem javaiban meg nem károsíttathat más okból, csak az alábbi háromból: emberölésért, erőszakos paráznaságért, nemes házára való támadásért. De ez esetekben is csak akkor fogatható meg, ha a vétek helyén találták, azaz tettenérték, ha már onnan elszaladt, úgy sem nemes, sem paraszti személy azt meg nem fogathatja, hanem törvényesen kell azzal szemben eljárni, törvény elé kell idézni, és amennyiben itt nem jelenne meg, akkor lehet csak megfogatni. Az alperes pedig a mondott vétkek egyikében sem bűnös, semmiféle tettenérés sem történt. O nyugodalmas helyen, a saját szabad házában - amely Kisbarátin (Kis Baráti), a plébános házánál van - tartózkodott, amikor őt a felperes néhány más emberrel hatalmaskodva, gonoszul onnan kihúzta. Öt megverték, ruházatától megfosztották, gyalázatos, rút szitkokkal illették („... bestie lelek kuruafi hol az mas fel szaz forent... ") és így hozták be Győrbe, ahol is fogságba vetették. Ezt vele szemben senki sem cselekedhette volna meg, főleg pedig a felperes, aki paraszti személy. Ha bárkinek valami pereinivalója lenne vele, úgy azt a Hármaskönyv III. rész 31. címe alapján kell megtennie. Ezért az alperes azt kívánja, hogy az ország törvénye szerint történjen minden, azaz őt a fogságból engedjék el, és ha a felperesnek valami panasza van ellene, ő arra készségesen válaszolni fog. ítéletet kér. A felperes ügyvédje mielőtt mindezekre megfelelne, azt kéri, hogy az alperest marasztalják el amiatt, mert őt, Őfelsége 70 szolgáját, parasztnak nevezte. Végzés: minthogy a felperes most Őfelsége szolgálatában áll, és tekintettel arra is, hogy a privilegizált mezővárosban lakó nemes éppúgy paraszt mint ő, azért az alperest a privilegizált Győr város törvényszéke megsértéséért 20 ft-ra büntetik. Az alperes készpénzben kifizeti a büntetést. A felperes ügyvédje az alperes ügyvédjének érvelésére az alábbiakat mondja: a bíráktól kérdezi, hogy néki felelnie kell-e az alperes nemességével kapcsolatban, reagálnia kell-e a citált törvényhelyek kapcsán, mert ez nem az ügy érdemére vonatkozik. Ugyanakkor azzal már az ügy érdemére felelt, hogy a keresetet egyszerűen tagadta. ítéletet kér. A felperes minden bizonnyal a király, II. Ferdinánd, illetve királyi/állami hivatal szolgálatában álló személy lehetett.
