Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

tette a földesúr képviselője által perbe fogott gonosztevőket (1624. Nr. 291., 1626. Nr. 583.), ugyanakkor ennek használata további elemzést igényel. A perfelvételek, tárgyalások során találkozhatunk a precedens-esetekre történő hivatkozással is, miként a vádaskodásokban boszorkányperre (1624. Nr. 342.), és felekezeti konflik­tusoktól sem mentesen kétférjüség/kétnejűség bűnére is történik utalás (1623. Nr. 108., 124.). A vármegyékhez hasonlóan a mezővárosi írásbeliség is rendelkezett hiteleshelyi funkciókkal. Ennek egyik leggyakoribb példája a sorozatos ügyvédval­lás lehet, de speciális eseteket jeleznek a kötelezőlevelek jegyzőkönyvezései (1626. Nr. 570.), ritkábban vagyonjogi iratok teljes terjedelmű bemásolása, pl. 1622-ben Ollasz Ferenc ingóságainak jegyzéke (Nr. 60.) A jegyzőkönyvi bejegyzésekben a város, illetve a tágabb térség egyházi és világi földesurainak jogi képviselői között többször találkozhatunk a máig alig ismert győri székeskáptalan Pl. a győri püspöki ház provisora, Nagy György, állat­lopás ügyében perelt a mezőváros törvényszéke előtt (1626. Nr. 583.). A város földesura, a győri székeskáptalan képviseletében hasonlóképpen perelt Földes Ambrus és Tolnay János szolgálók ellen Okich István (1624. Nr. 235.). A városban házat bíró veszprémi püspök sümegi várának provisorával, Tömörkény Istvánnal képviseltette érdekeit (1625. Nr. 435., 1626. Nr. 493.). Az egyházi főurak, intéz­mények birtokigazgatásának vezető tisztségviselői (officialisai) mellett viszonylag ritkán találkozhatunk világi főúr (vagy tisztségviselője) említésével. 1624 február­jában Nádasdy Pál neve csak amiatt bukkan fel, mert a város Ikrény puszta bérlete kapcsán saját érdekeit védte (1624. Nr. 229.). Ritkán a városban élő, a város lakos­ságával kapcsolatban álló kamarai tisztségviselőkre vonatkozó információk is fel­bukkannak, mint a Prestaniczky János győri, Szilva Mihály pozsonyi harmincado­sokra vonatkozó adatok (1626. Nr. 536., 586.). A fenti illusztratív megjegyzések tán érzékeltetik a kötetek és így a regeszták tartalmi gazdagságát. A további mikrokutatásokhoz ezúttal is érdemes hangsúlyozni, hogy az 1622-1626 között keletkezett, eddig feltárt, ismert és e kö­tetbe foglalt regesztákban szereplő több személy, illetve családtag végakaratát Horváth József publikálta, pl. Pálffy Sebestyén (1624), Latos Mihály (1626), Tor­kos István (1626), Semberger/Simberger György (1628), 23 avagy Torkos Péter özvegye, Kapornaky Krisztina (1634) testamentumát. 24 A feldolgozások mellett a városi jegyzőkönyvi bejegyzések, a közölt végrendeletek, a már kiadott házössze­írások 25 alapján, illetve további forrásfeltárások 26 révén joggal kijelenthető: érde­23 Horváth 1995. Nr. 74., 80., 85., 94. 24 Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századbői. II. 1631-1654. Győr, 1996. Nr. 134. 25 A máig kitűnően használható feldolgozás és adattár: Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyraj­za, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. [Győr, é. n.]. A házössze­írások modern kiadása: Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) (a továbbiakban: Gecsényi 2003.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom