Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

tette a földesúr képviselője által perbe fogott gonosztevőket (1624. Nr. 291., 1626. Nr. 583.), ugyanakkor ennek használata további elemzést igényel. A perfelvételek, tárgyalások során találkozhatunk a precedens-esetekre történő hivatkozással is, miként a vádaskodásokban boszorkányperre (1624. Nr. 342.), és felekezeti konfliktusoktól sem mentesen kétférjüség/kétnejűség bűnére is történik utalás (1623. Nr. 108., 124.). A vármegyékhez hasonlóan a mezővárosi írásbeliség is rendelkezett hiteleshelyi funkciókkal. Ennek egyik leggyakoribb példája a sorozatos ügyvédvallás lehet, de speciális eseteket jeleznek a kötelezőlevelek jegyzőkönyvezései (1626. Nr. 570.), ritkábban vagyonjogi iratok teljes terjedelmű bemásolása, pl. 1622-ben Ollasz Ferenc ingóságainak jegyzéke (Nr. 60.) A jegyzőkönyvi bejegyzésekben a város, illetve a tágabb térség egyházi és világi földesurainak jogi képviselői között többször találkozhatunk a máig alig ismert győri székeskáptalan Pl. a győri püspöki ház provisora, Nagy György, állatlopás ügyében perelt a mezőváros törvényszéke előtt (1626. Nr. 583.). A város földesura, a győri székeskáptalan képviseletében hasonlóképpen perelt Földes Ambrus és Tolnay János szolgálók ellen Okich István (1624. Nr. 235.). A városban házat bíró veszprémi püspök sümegi várának provisorával, Tömörkény Istvánnal képviseltette érdekeit (1625. Nr. 435., 1626. Nr. 493.). Az egyházi főurak, intézmények birtokigazgatásának vezető tisztségviselői (officialisai) mellett viszonylag ritkán találkozhatunk világi főúr (vagy tisztségviselője) említésével. 1624 februárjában Nádasdy Pál neve csak amiatt bukkan fel, mert a város Ikrény puszta bérlete kapcsán saját érdekeit védte (1624. Nr. 229.). Ritkán a városban élő, a város lakosságával kapcsolatban álló kamarai tisztségviselőkre vonatkozó információk is felbukkannak, mint a Prestaniczky János győri, Szilva Mihály pozsonyi harmincadosokra vonatkozó adatok (1626. Nr. 536., 586.). A fenti illusztratív megjegyzések tán érzékeltetik a kötetek és így a regeszták tartalmi gazdagságát. A további mikrokutatásokhoz ezúttal is érdemes hangsúlyozni, hogy az 1622-1626 között keletkezett, eddig feltárt, ismert és e kötetbe foglalt regesztákban szereplő több személy, illetve családtag végakaratát Horváth József publikálta, pl. Pálffy Sebestyén (1624), Latos Mihály (1626), Torkos István (1626), Semberger/Simberger György (1628),

23 avagy Torkos Péter özvegye, Kapornaky Krisztina (1634) testamentumát.

24 A feldolgozások mellett a városi jegyzőkönyvi bejegyzések, a közölt végrendeletek, a már kiadott házösszeírások

25 alapján, illetve további forrásfeltárások

26 révén joggal kijelenthető: érde23 Horváth 1995. Nr. 74., 80., 85., 94. 24 Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századbői. II. 1631-1654. Győr, 1996. Nr. 134. 25 A máig kitűnően használható feldolgozás és adattár: Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. [Győr, é. n.]. A házösszeírások modern kiadása: Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) (a továbbiakban: Gecsényi 2003.)