Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

mes lenne a mezővárosi polgárság múltjára vonatkozó mikrotörténeti tanulmá­nyokkal is megpróbálkozni. 27 A tárgyidőszak jegyzőkönyvi bejegyzéseiből egyet közölt a dualizmus korának nagyszabású jogtörténeti gyűjtése, a „Corpus statutorum" dunántúli városi jogszabályokat közzéadó kötete. 28 Az 1622-1626 közötti győri regeszták Győr Megyei Jogú Város Levéltárá­ban, a IV. A. 1001. a.) jelzet alatt található Győr város tanácsának jegyzőkönyve (Protocolla Ordinaria Civitatis Jaurinensis) sorozat I., IV. kötetében található be­jegyzéseken alapulnak. 29 Nem zárható ki, hogy a folyamatos forrásfeltárás, filoló­giai analízis révén (pl. más kötetekből) még további, a tárgyidőszakot érintő be­jegyzések kerülhetnek elő. Ezeket az általános gyakorlatnak megfelelően a követ­kezőkben függelékként lehet közölni. A regeszták időrendben, folyamatos sorszá­mozással, az eredeti lelőhelyükre hivatkozással (kötet: római szám, oldal: arab szám) a beazonosítás lehetőségét megadva jelennek meg. A bizonytalan olvasatú szövegrészeket [?]-lel, a töredékes, vagy olvashatatlan szövegrészeket pedig [...]­lel jelöltem. Speciális szófordulatok, vitatható értelmezések, vagy a szöveg jelentő­sége (pl. esküszövegek) esetén az eredeti jegyzőkönyvi szövegrészletek betűhíven „..."-ben, esetleg ( )-ben, kurzív nyomtatással jelennek meg. Bár a tárgyi jegyzetek nem tartozékai a regesztáknak, -köteteknek, a szövegek felhasználásának segítésére egyes esetekben ettől nem tekinthettem el. A regeszták használatát Személy- és Helynévmutató, illetve Tárgymutató segíti. A határon túli helynevek mai lokalizá­lása esetében az általános gyakorlatot, rövidítéseket követtem: A=Ausztria, H=Horvátország, R=Románia, SzK=Szlovák Köztársaság. A települések beazono­sításához Johann Seedoch burgenlandi település névtárát. Lelkes György hely név­azonosító szótárát, valamint Lipszky János térképszelvényekhez készített repertóri­umát használtam. 30 A forrásban szereplő személynévanyag (magyar, német, olasz, délszláv vezeték és keresztnevek, kombinálódva foglalkozásnevekkel, származás­26 Pl. a városi elithez tartozó Arthoffer György győri kereskedő Abraham Türck özvegyével kötött házasságának biztosítéka, a két város elitcsoportjaihoz tartozó tanúk (pl. Lackner Kristóf, Jakob Stainer, illetve Oppicz János) által aláírt házassági szerződés: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára: Sopron Város Levéltára, Testamenta, Lad. A. Fase. 1. Num. 21., Sopron, 1629. jún. 18. 11 A városépítés és háztörténet oldaláról: Lóvéi Pál: A győri Liszt Ferenc utca 1. alatti „Curia Nobilitaris". In: Győri Tanulmányok 21. Felelős szerk.: Bana József, Győr, 1998. 45-60. p. 28 Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogaszabályainak gyűjteménye V/2, kötet, Dunántúli törvényhatóságok jogszabályai, Budapest, 1904. vö.: 230. sz. regeszta. 29 A városi levéltár egykorú iratanyagára: Bana József- Borbély János - Morvái Gyula: Győr Megyei Jogú Város Levéltára fondjegyzéke. Felelős szerk.: Bana József, Győr, 1999. (Városi Levéltári Füze­tek; 2.) 45-46. p. 30 Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. 2. bőv. jav. kiadás, Baja, 1998.; Lipszky, Johannes: Repertórium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurrentium [...] Budae, 1808. (a továbbiakban: Lipszky 1808.); Seedoch, Johann: Verzeichnis der burgenländischen Ortsnamen in deutscher, ungarischer, kroatischer und Roman-Sprache. Eisenstadt, 2001.

Next

/
Oldalképek
Tartalom