Morvai Gyula: Győri Polgárkönyv I. Mezővárosi időszak. 1600-1743 - Városi Levéltári Füzetek 10/2007 (Győr, 2007)

Bevezető

Bevezető I. A magyar nyelvben a város a vár (castrum) ,,-s", ellátottságot jelentő képzős származéka. Váras hely szókapcsolatból vált önálló főnévvé az ,,-o" kötőhangzó közbeiktatásával. Mindez arra a felfogásra utalhat, miszerint a városi élet kiindulási pontja a „burg". Mások a falu továbbképzését látták benne. Megint mások az önfenntartási, önvédelmi ösztön kielégítésének színterét tekintették alapvetőnek, így keletkezésére nézve a vásáros, sokadalmas helyből indultak ki. (Civis est, ubi forum celebratur.) Az antikvitásban a város a legfőbb szervező erő. Nem csoda tehát, ha többek, így Leonardo Benevolo, az egyik legismertebb városkutató véleménye szerint Európa nem egyéb, mint a félig lerombolt római városok hulláira épült képződmény.

1 Mai felfogást tükröz az a megközelítés, amely szerint a város olyan településtípus, amely a „közelebbi és távolabbi környezetébe eső más településekkel kapcsolatban központi funkciókat lát el."

2 Ezek a feladatkörök lehetnek gazdasági, katonai, közigazgatási, kulturális, szakrális jellegűek. Kezdetben különösebb formaság nélkül tagja lehetett valaki a városnak, de a polgárjog megszerzését meg kellett előznie az előzetes letelepedésnek, vagyis az illetőnek háztulajdonnal kellett rendelkeznie. A céhek megerősödésével ez már kevésnek bizonyult. Még egy lényeges dolgot kell nyomatékosan említeni. A városi polgárjogot elnyertek sokasága nem egységes, mint ahogyan egységes jogállású, jogilag teljesen egységes városi polgári elem nálunk sem a középkorban, sem később, egészen talán az illetőségi törvény, nevesen az 1870-80-as évek községi törvényei, vagy akár az állampolgárságnak, mint jogi kategóriának egységesítő szándékáig nem volt. A polgárok jogállására a városok típusainak különbözőségén és a vegyes tartalmú privilégiumokon kívül a különböző típusú statútumok, helyi rendelkezések is befolyással voltak. Természetes tehát, hogy a városi jogok és kötelességek városonként különböztek.

3 Leonardo Benevolo: A város Európában. Bp.

( Atlantisz K., 1994. 17. p. Magyar történelmi fogalomtár. Szerk.: Bán Péter. Bp., Gondolat K., 1989. 2. k. Iványi Béla, dr: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése figyelemmel Buda és Pest városokra. Bp., Budapest