Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

II. korszak - Német és magyar színjátszók együttélése, színház átalakítása [1812-1839]

nyánál élt, a szépsége miatt ünnepelt primadonna korai haláláig. (Erről bőven Wurzbach 13. kötet, 258.1.) Mindenesetre sajnálhatjuk, hogy Koltai könnyelmű állítása megdőlt, mert így nem büszkélkedhetünk avval, hogy a legünnepeltebb bécsi szinésznő is Győrből indult a dicsőségbe, mint a leghíresebb költő-szinész: Raimund. Győrött az a hir terjedt el, hogy Scherzer beszélte le a szerencsétlen Krönest győri szerepléséről, mert Scherzer itt veszitette el mindenét a téli idényben. Scherzer a tanácshoz 1816. nov. 6. Bécsújhelyből kelt levelében tiltakozik a rágalom ellen. Nem igaz a pletyka! Szívesen jönne el a télen is Győrbe, ha nem volna szerződése Bécsújhellyel. De a nyáron eljön, annyival is inkább, mert Győrött jól érezte magát, utolsó győri tartózkodása életének legszebb emléke. A tanács feleletére Scherzer 1816. nov. 26. elfogadja a feltételeket és kiveszi a színházat 1817 húsvétjától Szent Mihály napjáig. 1817 április 27-től október 5-ig Scherzer 92 előadást tartott. 1817 június 19. előadatta Grillparzer

96 Ahnfrauját. (Első bécsi előadása 1817 január 31.) Erről a nevezetes győri premierről P. B. név alatt valaki hosszú beszámolót irt a Wiener allgemeine Theaterzeitungban. Megjelent 1817 július 26-án. Cime: »Eine TheaterNachricht aus Raab.« A cikk elmondja, hogy valaki alaptalan támadást intézett Ernst győri szinirendező ellen a Wiener Modenzeitungban. Majd beszámol Ernst rendező beneficiumáról,

97 amely június 19-én volt, csütörtökön, amikor szinre került az Ahnfrau. A darab ilyen cimmel került előadásra: »Die Ahnfrau oder Der Stammfluch des Hauses Borotin.« (Ebben a cimben ráismerünk Scherzerre, aki minden darabnak több alcímet szokott adni.) A darab nagyon tetszett, de az előadás is. Olyan szabatosan adták, ahogyan ez vidéki színházban ritkán történik meg, ámbár Reisinger (Borotin gróf), Dietzl (a várnagy) és Richter (Boleslav) küzdöttek a nekik szokatlan nyelvvel. »Hr. Richter aber versündige sich ja nie wieder, Verse, besonders in einem so delikaten Style, zu radbrechen.« A főhőst, Jaromirt, Ernst, a beneficiáns, igen jól adta, jól szavalt és jól játszott. Karner kisasszony is jól adta a főhősnőt: Berthát. A kitűnő előadás sok tapsot aratott. Most jönnek a kifogások, mind a kiállításra vonatkoznak. „Die Dekorationen, vorzüglich die Wolken inb der letzten Szene, waren fleissig geordnet, um so weher that es dem Auge im gräflich borotinschen Hause braun lederne mit weissem Leder ausgeflockte Stühle, und solch ein vom blossen Kalk zusammengekleistertes Fenster zu erblicken! Ein sonst freundliches, städtisches Theater, wo fast immer Gesellschaften sind, dürfte wohl etwas von dem eingehenden Pachtbetrage dazu 96 Franz Grillparzer (1791-1872) osztrák író, költő. 99 97 , , , Jótétemény, adomány kedvezmény (latin)