Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Bevezető

Bevezetés Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-ben jelentette meg a kora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, az 1600. évtől (alapvetően) folyamatosan fennmaradt Győr város tanácsülési és törvénykezései jegyzőkönyveinek bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáinak első, majd a rákövetkező évben a második kötetét. E kötetek bevezetőiben ha mégoly vázlatosan is, de megkíséreltem áttekinteni e forrás feldolgozásához biztos segítséget adó újabb várostörténeti tanulmányokat, monográfiákat, forrásköteteket; summázata az is lehet, hogy Gecsényi Lajos, Horváth József, Páíffy Géza alapvető munkáinak köszönhetően az 1970-es évek derekától (1976, 1978), de nagyobb mértékben inkább az 1980-as évektől napjainkig, alapvetően megújult a 16-17. századi Győr város történeti kutatása. 1 A korábban leírtak ismétlése nem állhat szándékomban; de az ott rögzítettek kiegészítéséhez mindenképpen fel kell hívnom a figyelmet több korábbi kutatási eredményt differenciáló két újabb, Gecsényi Lajos nevéhez fűződő munkára. A 2002. év végén az eddigi kereskedelemtörténeti kutatásoknak egy szintézise jelent meg, amely a hosszúnak is nevezett tizenötéves háború végéig tekinti át Magyarország, Bécs és az ún. felnémet városok kereskedelmi kapcsolatait, annak szakaszait, struktúráit; miközben gazdag adatolással Győr (és Szombathely) eltérő nagyságrendű kereskedőit is elhelyezi e szerkezetekben.

2 A III. Győri Könyvszalonra jelent meg a Szerző 1564-1602 közötti telek- és házösszeírásokat közzétevő forráskötete.

3 A forrástípus, ahogy azt neve is mutatja, a 17. század végétől, de nagyobb számban inkább a 18. század első harmadától fennmaradt telekkönyvek (Grundbücher) szerves - itt speciális, hadászati funkciók miatt (is) keletkezett előzménye, amely egy communitas felvételének viszonylagos teljességére törekszik, így - ha e térséget tekintjük - alapvetően eltér Sopron város 1553-ig tartó első telekkönyvétől, amely inkább a városi ingatlan adás-vételek fassiós könyveként fogható fel.

4 (A 17. század eleji Szombathely esetében ilyen könyvet nem vezettek, Werbőczy Hármaskönyve megfogalmazásain is alapulva a városi ingatlanok adásvételeit a felek a magisztrátus előtt vallották fel, arról kvázi hiteleshelyként a ma1 L<±: Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605., Győr, 2001. 5-15. p. (Városi Levéltári Füzetek 4.), Uö.: Győr város tanácsülési és törvénykezésijegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611., Győr, 2002. 5-9. p. (Városi Levéltári Füzetek 5.) 2 Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fodor PálPálffy Géza-Tóth István György, Bp. 2002. 175-197. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) 3 Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. Grund- und Hausverzeichnisse der Festungstadt Győr/Raab 1564-1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek 7.) (továbbiakban: Gecsényi 203.) 4 Mollay Károly: Első telekkönyv / Erstes Grundbuch 1480-1553. Sopron, 1993. (Sopron város történeti forrásai, A sorozat, 1. kötet.)