Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Bevezető
gisztrátus adott ki okiratot. Megjegyzésre érdemes, hogy a magisztrátus jegyzőkönyvezésének ez a funkciója hiányzik az eddig regesztázott győri kötetekből!) 5 Gecsényi forráselemző bevezetőjében egyrészt korábbi mintaadó kutatásai alapján Győr az erődváros (Festungstadt) kialakulását vázolja fel, másrészt a házösszeírások, a háztulajdonosok elemzése révén az adott időszak lakossága (a nagyszámú katonaság és kiszolgáló személyzete) alapján a tárgyidőszakban az erődváros fogalmához a garnizonváros fogalom használatát vezeti be. 6 Ahogy már a korábbi kötetek esetében is hangsúlyoztam; Győr város tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyvei az egykori jogélet, a mindennapok históriájának, a város lakossága gazdasági-társadalmi kapcsolatainak, illetve a városi társadalom vizsgálatának kimeríthetetlen forrása. Persze nem szabad itt elfeledni e forrás meghatározó jellegű a város igazgatási életének feltárásában is, amit az adott helyen azért is hangsúlyoznék, mert a most feldolgozott kötetek e téren a korábbiakkal szemben minőségi változásokat hoznak. Engedtessék meg, hogy jelzés szerűen ezekre kitérjek. 7 A városi tisztújítás hivatalos időpontja április 24-e volt, ugyanakkor egyes adatok ettől pár napos kisebb eltérést is mutatnak. A jegyzőkönyvek alapján az 1612. évben ezt nem lehet megállapítani, ugyanis 1612. április 9-én még Torkos Péter bíróságában történt(ek) polgárfelvétel(ek) (Nr. 1128-1129.), de a következő bejegyzésünk egy hónappal későbbről, május 8-ról van, amikor is a tisztújítást követően már Dallos Gergely volt a bíró. Hasonló hiátus mutatkozik az 1613. évben is (az április 16-i polgárfelvételt már az új bíró előtti május 1-jei polgárfelvétel követi). Az 1614. évből a Szent György nap tájára datált eseményről csak rövid áttételes - információkat kaphatunk: a leköszönő Dallos János győri főbíró (!) a földesúrral, a győri székeskáptalannal meghatározott fenti napi ünnepi ebéd kifizetésének leszállított összegéről tudósított, és az újabb bíró személyéről értesülhetünk (Nr. 1407-1408.). Ezzel egyező bejegyzéseket találunk az 1615. évi tisztújítás során is (Nr. 1551-1552.) E forrás alapján a városi tisztújításról az eddigi legpontosabb információink az 1616. évből származnak; ekkor április 29-én a városbíró mellett a tizenkét esküdt, a városi és az újvárosi hadnagy illetve mindkettőjük helyettesei (vicéi), a négy városi tizedes, valamint - a sajnos névszerint e jegyzőkönyvbe be nem vezetett - újvárosi tizedes megválasztására került sor (Nr. 1719.). 5 A mostani regeszta kötettel közel egyező időben több példát hoz erre: Dominkovits Péter: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái (1615-1617), Szombathely, 1997. passim, (Acta Savariensia 13.) A jelenségre: Uő.: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében. In: Acta Papensia 2. 2002. 1. sz. 52-55. p. 6 Gecsényi 2003. 5-10. p. 7 A téma, illetve elsősorban a városvezető elit (bírók, jegyzők) alapvető feldolgozása: Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. A győri Xántus János Múzeum évkönyve 22/23. Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1986. 99-127. p. (továbbiakban: Gecsényi 1986.) Ugyanakkor további kutatásokat igényel a város hivatalszervezetének a vizsgálata, miképpen az alsóbb hivatalokat viselők archontlógiája is elkészítésre vár.