Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
fizetetek". De ő ezt akkor sem volt elégséges ok, hogy ezt tegye, hisz e hely bírájához, vagy a földesúrhoz fordulhatott volna , hogy ők szolgáltassanak neki igazságot. De minthogy ezt tette, a bíráktól - ahogy korábban - ítéletet kér. Az alperes ügyvédje, Kürty (?) Ferenc ünnepélyes tiltakozással mondja: szabadjon néki a maga idejében mindenről perorvoslatot hozni, és a jelen kereset másolatát kéri. Végzés: a másolat adassék ki, a következő törvénynapon meg kell felelnie. 1292. (V. 78.) Szabó (Zsabo) János alperes képviseletében Siey (Syey) János tiltakozik; Vince Ambrus felperesként nem jelent meg, ezért felmentését kéri. 1293. (V. 79.) A felperes Karnzoffer Máté bécsi mészáros képviseletében Péter deák (Ptrs. Ltrs.) előadja: 1612 Úr nap (június 21.) táján, a Győr (Gieör) vármegyei Győrben (gior) 28 juhot és 2 kecskét vett. Minthogy a jelen lévő alperes saját marháit is Bécsbe akarta hajtani, azért arra kérte, hogy saját állatait az övéivel együtt hajtsa., a vámokon, harmincadokon mindent megfizet utánuk, mindenről otthon megelégíti őt. De a felperes állatai javai teljességgel elvesztek, minthogy azok az alperes gondviselése alatt álltak, ő tudja hová lettek. Egy idő múlva az itteni mészárosok két juhot találtak a Sokoró 44 kapunál („ ...az sokoro kapu közben... "), és azt mondták néki: Lénáit mészáros mester „... nem tyed ez az juh... ". De ő mégis elvitte, azt két napig tartotta, pedig a (törvény)székben is megmondták, hogy nem az ő tulajdona. Har,adnapra [az alperes] az állatot levágta („...megh mecete...") húsát kiárulta. Tanácsolták neki, fogassa meg a juhászt („ ...Ihast... "), mert az gonosz személy. így [a felperesnek] minden juha oda van. Kárvallásáért, fáradtságaiért, költségeiért a 200 ft-ot fel nem vette volna. Ha mindezeket az alperes tagadná, hogy nem mondták meg neki, nem az övé a juh, azt bebizonyjtja. Mindezeken kívül azt, hogy teljességgel a gondoskodást nem vette magára és ha ez ügyben tagadna, azt [az alperes] eskütételére hagyja. Tiltakozva mondja, ez után is szabad legyen néki disputálnia. Az alperes kijelenti, minthogy a felperes idegen személy, keresetének tartalma szerint állítson kezest. A felperes szerint már nem kell ezt megtennie, mert a másik fél már meghallgatta a keresetet és szabadon belebocsátkozott a perbe. Végzés: bár [az alperes] kívánsága illendő és méltó lett volna, minthogy az ő ügyvéde szabad akaratból megengedte a kereset meghallgatását, ezért ő ezt már nem kívánhatja. Az alperes tiltakozik ezen végzés miatt, szabadjon néki fellebbezés által felülvizsgálatot kérnie, és másolatot kér a fentiekről.