Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

1632. (VI. 61.) Barbély (Barbel) István Szily (Zsyli) Lőrincet és Kürty Ferencet ügyvédnek vallja. 1633. (VI. 61.) Rácz István Szily (Zsyly) Lőrincet ügyvédnek vallja. 1634. (VI. 61.) Princzlur Márton a szolgája ellen Siey (Syey) Jánost ügyvédnek vallja. 1635. (VI. 61.) Tolnay János Kürty (Kurty) Ferencet Szíjártó (Syarto) Pétert ügyvédnek vallja. 1636. (VI. 61.) Császár (Cyasar) János Siey (Syey) Jánost Mórichidai Szép István (Sep de moriczide) ellen ügyvédnek vallja. 1637. (VI. 62-63.) Barbély István képviseletében Kürty (Kurty) Ferenc időpontot kér, amelyen az ország törvényei szerint perelhet. A felperes szerint időpontot most, a perújítás mellett nem kérhet, mert minden perben a perújítást nyolc nappal korábban szokás megadni, hogy ez alatt a felelhessen. Más van új ítélet esetében, amihez tartania kell magát, amire az ország törvényei szerint késznek kell lennie. így azt kívánja, feleljen, ha nem teszi, úgy a korábbi végzés szerint mondjanak ítéletet. Ugyanazon alperes mint fent tiltakozik; az ország törvénye úgy tartja, hogy minden beadott perújítást követően egy bizonyos rövid időpontot adnak, ezért az alperes időpontot kér, minthogy ezelőtt a bírák előtt nem állt, és nem is mutattatott be ez a perújítás. Ezt a szokást mind az ország, mind a vármegyék, mind a városok és őfelsége táblái meg szoktak tartani. A felperes a város régi szokásához tartja magát. Végzés: a felperes kívánsága szerinti régi szokás valójában az alábbi: efféle perújításokban az alperes, ha szabad ember, úgy köteles megfelelni, de minthogy az alperes nem szabad hanem rab, és dolgait az ügyvédnek meg sem mondhatta, azért időpontként a mához tizenötödik napot adják. A felperes ügyvéde kijelenti: szabadjon néki mind a perújítás, mind az idézés és minden egyéb dologgal szemben, ami az ország és a város törvényével ellentétes, disputálni. 1638. (VI. 64-69.) Felvétetett Okicz István a győri káptalan officiálisának a pere Rácz avagy Körtvélyes (Körtuelys) István ellen. A felperes ügyvédje azt kívánja, az alperes egyenesen feleljen a keresetre. Az alperes ügyvédje ünnepélyesen tiltakozik; nem kívánja magát e keresetbe és perbe bele ereszteni, a fogság miatt pedig tiltakozik, ugyanis a magisztrátus valaki méltatlan vádjára az alperest erős fogságban és tömlöcben tartja. Ez a méltatlan fogság semmiképpen sem lehetne, kiváltképpen amiatt, mert a magisztrátus e