Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
perben felperes addig semmiképpen sem lehetne, a keresetet követelő személy az ky szerelmesnek magát lennie itely az alperes ellen ezen pert nem támasztja. Ezért [az alperes] azt kívánja, hogy az ország törvényei szerint legelőször a bevádoló személy indítson pert ellene. Hisz a vádló a bírósági keresetet támasztó, azaz a felperes, így azt kívánja, hogy ez a per vettessék vissza a bevádoló személyre. A felperes ezt nem fogadja el, a lopókat, tolvajokat a magisztrátus szokta megbüntetni, erről Herczegszőlősi Barbély (Hercegh Seölösy Bar:) István ítélete kapcsán példa is tétetett az elmúlt törvénykezéskor, ezért az alperes feleljen a magisztrátusnak, az után ha akar, úgy nyújtson be keresetet. Az alperes ügyvédje szerint a a vádló Rácz Domiené (?), 10 Margit aszszony, aki előállva, nem tagdava, saját nyelvén nem tagadta, hogy a magisztrátusnál ő vádolta be az alperest. De e vád miatt semmiképpen oly erős tömlöcöztetést nem kaphatott volna. Azért mint fent kívánja; először a vádlóval pereljen, és az erős fogságból jó kezesség alatt kibocsátassék, hisz csak gyanú (suspicio) alapján amit az ország törvénye nem enged - fogták el. A felperes ügyvédje ünnepélyesen tiltakozik ezen érvelés miatt. Ha a keresetet elolvassák, abból kitűnik, hogy az alperes nem ide vágó feleletekkel élt, mert a felperes asszony neve csak magyarázat képpen Írattatott ide, az alperes csak a gonosz tolvajlások kapcsán feleljen; azt megtette-e, vagy nem? Miképpen az ország törvénye, [a Hármaskönyv] III. rész 32. címe is írja, a rablók elfogásának és megbüntetésének is a tettét a parasztok bírják (latrones capiendy et puniendy etiam rustici haben facultatem). Az alperes ügyvédje tiltakozik és a fent előadottakhoz tartja magát. Ahol pedig a magisztrátus ügyvédje a törvénycikket (articulus) idézi, mely azt tartja; a nyilvánvaló gonoszokra (publicos malefactores) és azok tetteiről szól, de ez nem tűnik nyilvánvalónak. Őt Rácz Domiené, Margit asszony saját maga, az ítélkező bírák előtt vádolta be. A felperes szerint mindebből, hogy az alperes bűvös-bájos dolgokkal kívánja magát megmenteni, amit a város szolgája jelenlétében mutatott, így inkább nagyobb, erősebb fogságba tétessék. Az alperes mondja; „ ... netalantan vissa vete az sokniat. " A felperes tiltakozik ezen jogsértő (iniuriosus) szavak miatt, és ítéletet vár felőlük. Végzés: semmiféle jogtalan szó nincs, hanem [az alperes] feleljen meg. 109 A felperes fellebbezni kíván. Végzés. Nem fellebbezhet, mert ő Rácz Dőminnének nem felvallott ügyvédje, és az alperes sem nevezett meg, akiről ezt mondja. Végzés: minthogy az alperes ügyvédje maga mondja, „... ö nem az vrak jobagia, hanem szolgáló renden nincen, hanem teliesegel vratlan... ", ezér a felpeKorábban Dömjénnéként említette a forrás, ami lehet Domjánné/Damjánné. Utána kihúzva: ad rem.
