Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

Zsigmond király és főleg veje, Habsburg Albert halála után III. Frigyes seregei ostromolták a várost, és úgy látszik, hogy a kolostor is, a templom is jelentős károkat szenvedhetett, mert a kolostor az egész országra kiterje­dő koldulási engedélyt kap ott azért, hogy a restaurálási munkákhoz meg­felelő összeg álljon rendelkezésükre. Ehhez a restaurálási munkához pedig, úgy látszik, egy építész szakembert, Várdai Mihály rendi testvért helyez­ték ide. Joggal merül föl ezek után a kérdés, hogy hol is feküdt ez a kolos­tor. Minden bizonnyal a várfalakon kívül, ezért tűnt el olyan könnyen a XVI. század viharaiban. Egy 1518-as oklevél a kolostort úgy említi, hogy a suburbiumban van, tehát a külső városba helyezi. A külvárosban pedig a kolostort a Héderváryaknák a győri birtokrészén kellene elhelyeznünk. Ez a birtokrész az ún. Királyföldből, királyi adományozás révén került a Héderváryak kezébe. A Királyföldet pedig a mai városháza, a vasútállo­más és a mai Kálvária környékére szokás helyezni, tehát valahol ezen a területen kellene keresni a kolostort is. A kolostor javairól szinte semmit sem tudunk. Magyarázatul szolgálhat egyrészt a források hiánya, meg az a tény is, hogy kezdetben a domonkos kolostorok nem rendelkezhettek in­gatlan javakkal. Tehát nemcsak a szerzetes szegény egyénileg, hanem a közösség is. A kolostorról a Héderváryak, valamint a polgárok alamizsná­val gondoskodtak. A XVI. században, talán a reformáció hatására is, ez meglehetősen szegényes volt. Egy 1529-es városi tűzvész után a perjel 1536-ban a nemrég alamizsnaként kapott nyúli szőlőt eladta és a kolostor javára fordította. Egy 1539-es végrendeletben még előfordult a domonko­soknak a rendháza: Zárka Mihály polgár öt forintot adományoz a kolos­tornak. Az utolsó ismert adat 1542-ből való, amikor még szerepelt a forrá­sokban, utána a domonkosok eltűnnek, úgy látszik, megszűnt a szerzetes­élet. A következő közösség a ferencesek. Az ő megtelepedésükre sincs írott forrásunk. A megtelepedés és a kolostorépítés nem föltétlenül történt egy időben. Az osztrák rendtartomány élére 1224-ben került Pisai Albert testvér. O indította az első ferenceseket Magyarországra. Mivel pedig Győr a fő közlekedési útvonalba esett, valószínű, hogy már az ő tartományfő­nöksége, tehát 1224-27 idején megtörtént a győri letelepedés. A templom építésére is csak következtethetünk. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet volt, akit néhány évvel halála után 1235-ben, avatott szentté IX. Gergely pápa. És joggal feltételezhető, hogy annak örömére szentelték az új templomot, a magyar és a rendi szentnek a tiszteletére, hiszen Szent Erzsébet a ferences rendhez, a klarissza rendhez tartozott. 1250-ben pedig, már tudjuk, hogy őrség (custodia) volt Győrött, tehát egy olyan ház, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom