Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

alá további házakat rendeltek. így már itt biztosan, szervezett kolostornak és templomnak is kellett állnia. A XIV. század elején a kolostor mindenképpen tekintélyes őrségnek számított. 1316-ban a győri custodia alá osztották be Sopront, Pozsonyt, Lékát. A XIV. századi megerősödés bizonyítéka az is, hogy 1365-ben Szombathelyen kápolnát adott nekik Kálmán győri püspök, amelyhez az áttelepített szerzetesek kolostort is építettek, majd 1379-ben ezt is a győri custodiához, őrséghez osztották be. A magyar rendtartomány 1448-as kettéoszlása Marianus és Salvatorianus tartományra, hátrányosan hatott a győri kolostor fejlődésére. Győr a Salvatorianus tartományé lett. Ekkor viszont országos események helyszíne a kolostor. 1455-ben országgyűlést tartottak itt. Megjelent rajta Hunyadi János, Brankovich György, Kapisztrán Szent János. Kapisztrán 1455 júniusában tartózkodott a kolostorban. Az ő feladata a keresztes sereg összetoborzása és segítésük egészen Nándorfehérvárig. 1529-ben tűzvész is és a török pusztítás is károsította a kolostort. 1534-ben ismét tűzkárt szenvedett, 1555ben pedig már romokban hevert. Úgy tűnik, hogy a szerzetesek ekkor már a Felvidék védettebb területeire vonulnak el. Mint annyi más szerzetesház a XVII. században, a török előrenyomulás és a reformáció hatására a győri ferences kolostor is elnéptelenedett, elpusztult. A XVI. század elején Präiner János báró, aki generális főkapitány, és Náprágyi Demeter püspök a káptalan segítségével visszasegítik a Marianus rendtartomány tagjait. A protestánsoktól visszavett Szent István-templom mellé 1614-ben tették le a kolostor alapkövét. A felépült templomot 1654-ben tűzvész rongálta meg, és csak 1673-ban tudták véglegesen renoválni. A XVII. század folyamán a saját templomukon kívül elsősorban a székesegyházi plébánia munkájába kapcsolódtak be, és a betegek ellátásába, a halottak eltemetésébe. Amikor elkészül a Magyar Ispita temploma, itt is ők végzik az istentiszteleteket, a székesegyházban pedig a magyar és a német nyelvű prédikációk vállalása a feladatuk. A rendháznak az erősödését és a hívek irántuk tanúsított bizalmát jelzi, hogy Keresztély Ágoston püspök (1696-1725) a provinciák kérésére 1721-ben megengedi, hogy a Szigetben egy új rendházat építsenek. Egy 1727-es jelentésből az derül ki, hogy valóban élt is egy házban három ferences atya, egy testvér, akik a városon belül lévő kolostor főnökének felügyelete alá tartoztak. A végleges megtelepedésre azonban III. Károly 1728-as döntése alapján nem kerülhetett sor, ezért a Szigetben, a mai Szarvas utcában lévő ház magánszemély birtokába került. A későbbi forrásokban úgy szerepel, Miksa pék háza. A városi kolostor a karmelitáknak és a jezsuitáknak a história domusai szerint nagyon súlyos kárt szenvedett az 1763. évi földrengéskor. A karmeliták följegyzése szerint a ferences atyák konventje jobban károsodott, mint a forrásban említett karmelita