Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

és a Mosoni-Duna szilárdan álló árvízgátjai nem engedték visszafolyni a vizet a folyó medrébe. Az a helyzet állt elő, hogy Szigetközben magasabban állott a víz, mint a Dunában. Csak akkor csökkent az árvíz vízszintje, amikor a Duna töltéseit Gönyű környékén felrobbantották és a vizet gravitációs úton visszavezették a Duna medrébe. Szigetközben 22 község területén 35 800 kat. hold föld került víz alá. 1387 ház romba dőlt, 2043 megrongálódott, összesen 3430 épület szenvedett árvízkárt (SÁRKÖZI Z. 1968). Az árvíz sújtotta területekről 30 000 embert kellett ideiglenesen áttelepíteni. Győr város területén (Révfaluban) csak néhány régi ház ment tönkre, amelyek részben vagy egészben vályogból vagy vályogtéglából épültek. A téglából épült házak a magas árvízben megrongálódtak, de nem pusztultak el. Az 1954. évi árvíz összes költsége és az országban okozott kár 524,9 millió forint volt (SÁRKÖZI Z. 1968). Az 1965. évi „nagy dunai árvíz" nem érintette közvetlenül Szigetközt és Győrt, mégis meg kell említeni, mert a Duna vízállása magasabb volt, mint 1954-ben. (A Duna vízállása: Gönyűnél 1954-ben 774 cm, 1965-ben 787 cm volt.) A hatalmas árhullám a magyarországi szakaszon a vízügyi szervek védekezési munkája, szervezettsége és az előzőleg végzett árvízvédelmi munkák következtében nagyobb bajt nem okozott. Csehszlovákiában, a Csallóközben azonban nagy területeket öntött el az árvíz, az anyagi kár meghaladta a 4 milliárd cseh koronát (SZABADI J. 1969). A két árvíz és az 1955. és 1966. évi magas vízállások arra figyelmeztetnek, hogy a Duna szabályozása nem tekinthető véglegesnek. Az 1954. évi árvíz hatására a Duna árvízgátjait megerősítették, Győr pedig új, az eddiginél szélesebb és magasabb körgátat kapott, amely a Szigetköz felől, tehát a Duna felől védi a város szigetközi külvárosait. Győr legjelentékenyebb folyója a Mosoni-Duna (Győri-Duna), amely régebben a vár védelmében játszott szerepet, ma pedig az egyes városrészeket választja cl egymástól. A Mosoni-Duna a Duna déli fattyúága, amely Oroszvár (Rusovce) és Dunacsuny (Cunovo) között ágazik ki a Dunából, végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km-es futás után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km. Győrnél felveszi a Rábcát és a Rábát, ezért vízmennyisége annyira megnövekszik, hogy hajózhatóvá válik. A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak medrében végig, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, amely ma nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 m, mélysége 3,5 m. A szabályozás előtt a MosoniDuna árvizei gyakran pusztítottak Győr környékén. A múlt században a legnagyobb pusztítást az 1883. évi januári jegesár okozta. Annak ellenére, hogy az árvízvédelmi munkákban katonai alakulatok is részt vettek, 1883.