Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)
GÖCSEI IMRE: Győr földrajza
Januar 7-én éjjel 11 órakor elöntötte a jegesár Révfalut, majd pár órával később Szigetet is. A két — akkor még önálló — település lakói Győr belvárosába menekültek. Mintegy hétezer embert kellett elhelyezni, ami a téli időben zavarokat okozott a város életében. A jegesár magassága „két lábtól egy ölig" (kb. 63-189 cm) terjedt. Minthogy a házak egy része vályogból épült, ezek legtöbbje összedőlt. Ez az árvíz is siettette a Mosoni-Duna és a Duna szabályozását. A Dunával együtt szabályozták 1886 és 1894 között. A kitorkollást úgy szabályozták, hogy a medrét 300 m-ről 40 m-re szorították össze úgy, hogy a Dunából legalább 64 m 3 /s víz juthasson a mellékágba. Ennyi vízre volt szükség a hajózás számára. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, aminek segítségével az árvíz teljesen kirekeszthető a MosoniDunáról. Ez csak a felülről érkező árvizekre vonatkozik. Győrött és Győrtől lefelé részben a Rába áradásai, részben a Duna visszaduzzasztó hatása következtében árvízveszély keletkezhet. Éppen ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Ipar-csatorna megépítése. Az első világháború előtt, 1913-ban megkezdték az Agyú gyár építését, amely az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb üzeme lett. Az itt készült hadfelszerelési cikkeket vízi úton akarják elszállítani, ezért megkezdték a 2,3 km hosszú, 8-11 m mély Ipar-csatorna építését, amely csak 1924-ben készült el, azonban hajózási célokra soha nem használták. A 80-as években ismét nagyszabású vízi munkálatokat végeztek Győrnél a Mosoni-Dunán. Új medret építettek a Mosoni-Dunának, amelyet „püspökerdei átmetszésnek" neveznek. Az új meder a Szúnyog-sziget keleti végétől indul és délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az új Duna-meder hossza 2200 m, ami 4250 m hosszú mederszakaszt rövidít le. A töltések magasságát (az 1,5 m biztonság figyelembevételével) 115,90 m B. f. tervezték. Az új meder fenékszélessége 75 m, tetőszélessége 120 m, a töltések tengelytávolsága 250,0 m. Az új folyószakasz 2,5-3,0 m mély [GÖCSEI L 1985). Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható, ahol nemzetközi evezősversenyeket is szervezhetnek. A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel zárták le. így egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amelyet fürdésre kitűnően alkalmassá tettek (Arany-part). A város másik nagy folyója a Rába. A Rába a Keleti-Alpokban ered, Alsószölnöknél (Szentgotthárd mellett) lép magyar területre. Sárvár alatt a folyó kilép a Rábaköz széles síkságára. A Rábaköz a Rába hordalékkúpja. A hordalékkúp jobb oldalán szabályozott mederben folyik Győr felé, ahol beleömlik a Mosoni-Dunába. A nagy esés következtében a Rába igen heves
