Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)
GÖCSEI IMRE: Győr földrajza
szának vízjárása a Felső-Duna vízgyűjtő területének éghajlatától és időjárásától függ. A legkevesebb csapadék télen hull, mégis jelentős, mert hó alakjában tárózódik és a tavaszi hóolvadáskor nagy mennyiségű vizet ad a Dunának. Megtörténik, hogy a hóolvadás több kisebb árhulláma utoléri egymást, így jelentékeny lehet az áradás. A második, nagyobb árhullám nyáron, főként júliusban jelentkezik. Ez a bőséges nyári esők és a magasabban fekvő hómezők olvadásának a következménye. Szeptemberben apad a Duna, csak akkor jelentkezik szeptember végén és október elején egy kisebb árhullám, ha az őszi másodlagos csapadékmaximum nagyobb értékű. Októbertől februárig általában alacsony a vízállás. Télen csak kivételes esetben van áradás, ha langyos esők vagy főnszelek hatására a hóolvadás megnöveli a vízhozamokat. Ezen az általános vízjáráson belül az év bármely hónapjában előfordulhatnak kisebb-nagyobb áradások, amelyek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok. A kisvizek hozama kereken 570 m 3 /s, a közepes vízhozam 1025 m 3 /s. Az árvizek vízhozama lefelé csökken. Például az 1954-es árvíz, amely elöntötte Szigetköz keleti felét (és Győr szigetközi városrészeit, Révfalut, Kisbácsát, Bácsát), vízhozamai: Pozsonynál 10 230 m 3 , Gönyűnél 8100 m 3 és Komáromnál 8000 m 3 volt másodpercenként. A szabályozás előtt elég gyakoriak voltak az árvizek Győr környékén. A szabályozás óta először 1954-ben pusztított nagy árvíz a Szigetközben és Győr város területén is. 1954-ben későn kezdődött az Alpokban a magasabb régiókban a hóolvadás, amihez bőséges nyári csapadék járult július elején (júl. 8-9.) a Keleti-Alpok északi oldalán. A Duna vize annyira megáradt, hogy 1954. július 15-én Ásványrárónál, később Kisbodaknál és Dunakilitinél is átszakította az árvízvédelmi töltéseket és elöntötte a Szigetköz keleti felét. A Szigetköz 65 000 kat. holdnyi területéből 35 000 kat. hold került víz alá. Révfalut, Győr szigetközi külvárosát a Mosoni-Duna felé erős árvízvédelmi gátak védték, amelyek ki is állták a próbát, nem szakadtak át. Ezzel szemben a Révfalut, illetve Győrt a Szigetköz felé védő körtöltés a Duna Szigetköz keleti felét elöntő víztömegének nem tudott ellenállni. 1954. július 20-án a Tábor utcánál átszakította a körtöltést, és néhány óra alatt a Mosoni-Duna hídfője kivételével egész Révfalut elöntötte a szennyes áradat. A mélyebb területeken, például a Szövetség utcában, a Bácsai út elején, a Damjanich utcában 3,6-4,0 m mély víz borította az utcákat, kerteket, házakat. Az utcákon motorcsónakokon mentették a házak padlásán rekedt lakosságot. Természetesen Kisbácsa és Bácsa mélyebben fekvő részeit is elborította az árvíz. A magas víz öt napig borította Révfalut, mert a gátszakadásokon, mint széles és mély kapukon át ömlött a víz a Szigetközbe, amely a terület délkeleti részén megrekedt. Itt ugyanis a Duna
