Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

Geomorfológiai viszonyok Győr területének mai geomorfológiai viszonyai a település kialakulására, fejlődésére és jövőbeni továbbfejlődésére jelentős hatással voltak, és hatásuk ma is tart. Hogy a város ma dél és kelet felé terjeszkedik, a felszíni viszonyok igen nagy mértékben befolyásolják. A város települési helyét tökéletes síkságnak kell tekintenünk, mert csak kis területen, Ménfőcsanak területén nagyobbak a felszíni különbségek 30 m-nél. Győr területén több egymástól eléggé jól elkülöníthető szintet lehet megkülönböztetni: 1. alacsony ártér, 2. magasártér, 3. futóhomok felszínek, 4. II. a terasz, 5. II. b terasz, 6. III. számú terasz, 7. Pannonhalmi-dombság. Ezek közül a II. a terasz a legjelentékenyebb a település kialakulása szempontjából. 1. Az alacsonyártér a folyókat kíséri kisebb-nagyobb szélességben. Azokat a területeket soroljuk ide, amelyeket a folyók áradásakor elönt a víz (hullámterek), vagy a folyók magas vízállásakor belvíz borít. Ilyen területeket találunk a Dunától északra és a Rábától nyugatra, például a Rábca morotvái, vagy Révfaluban a Báványnak nevezett terület. Ezek a részek a szabályozás következtében kis területre szorultak. 2. A magasártér nagy területeket foglal el a város peremi részein. Legnagyobb részét beépítették, a külterületeken kertek, szántóföldek találhatók a magasártéren. Területén mindenütt holocén (jelenkori) fakósárga iszap, homokos iszap, néhol agyag, agyagos iszap rakódott le, ezen alakultak ki az öntéstalajok, amelyek a mezőségi talajjá való átalakulás tendenciáját mutatják. E finom üledék alatt homokos kavicsrétegek fekszenek. 3. Futóhomok felszínt találunk Révfalu északi részén a Szitásdombokon. Sáráspusztánál kezdődik, Kisbácsán keresztül Bácsa északi végéig húzódik. Tengerszint feletti magassága 123 m, ugyanakkor a környékén 112, 113, 114 m-es magasságok a jellemzők. Még az 1954-es árvíz sem borította el. A futóhomokot valószínűleg a nyugati szelek fújták ki a Mosoni-Duna medréből alacsony vízálláskor. 4. A II. a terasz a település szempontjából a legfontosabb. (Régebben városi terasznak is nevezték.) A Dunától délre az 1820 előtt várfalakkal körülvett területet foglalja el. Ez a magasabb, árvízmentes szint igen szembetűnő, ha Gyárváros irányából a Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Rózsa Ferenc utcán a Belváros felé haladunk. A II. a terasz a pleisztocénben a würm végén keletkezett. Ezt a teraszt (118 m) még három parti dűne meg is emelte: 1. a Káptalandomb (125 m), 2. a Kálvária-domb (113 m), 3. a Vagongyár és a Szeszgyár helyén állott domb, de ez utóbbit már lehordták. A II. a terasz a három kiemelkedő dűnével együtt megfelelő terepet nyújtott a településre,