Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

mert magas vízálláskor sem öntötte el a víz. (8-12 m-rel fekszik magasabban a Duna 0 szintjénél.) E terasztól délre a szabadhegyi teraszig (IL b terasz) húzódó terület szintén a II. a teraszhoz tartozik, mert rajta 117-118-120 m-es magasságokat találunk. Mégis különbözik tőle, mert több mélyebben fekvő (111-114 m) nedves sáv húzódik rajta keresztül. Itt régebben csak a gázlók és a magasabban fekvő területfoltok tették lehetővé a közlekedést. A II. a terasz a Dunával párhuzamosan Győrtől keletre, a Tatai-árokig folytatódik. Tengerszint feletti magassága 118-120 m között változik. 5. A II. b terasz Szabadhegy főutcája, a József Attila utca vonalában emelkedik ki. Tengerszint feletti magassága 130-132 m, tehát mintegy 14-16 m-rel fekszik magasabban a Belvárosnál. Keskeny sávban húzódik kelet felé. Felszínét homokos iszap, löszös homok borítja. 6. A III. számú terasz Szabadhegytől keletre, a Sashegy (145 m) kiemelkedésével kezdődik és a Kecskeméti-heggyel (158 m) folytatódik. Területünkön keskeny sávként húzódik kelet felé párhuzamosan a II. a és II. b terasszal. 7. A Pannonhalmi-dombság középső vonulatának, a RavazdCsanaki vonulatnak legészakibb része tartozik 1970 óta Győrhöz. A főleg pannóniai homokból, homokkőből és agyagból felépített dombság Ménfőcsanaknál törésvonalak mentén a Rába üledékei alá süllyed. Ménfőcsanaknál a legmagasabb kiemelkedései a következők: a Rákóczi-fa (183 m), a Világosvár (167 m), a Reiter (Reichter) (167 m). Ezek a geomorfológiai egységek adják azt a felszínt, amelyre a város felépült, amelyen kialakult és a jövőben fejlődni fog. Éghajlat Győr éghajlatának vizsgálatánál a Kisalföld éghajlatának fő jellemvonásaiból kell kiindulni, mert a város éghajlata a Kisalföldével a legszorosabb kapcsolatban van. A Kisalföld — így Győr — éghajlata lényegesen különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség oka az Atlanti-óceántól való távolság. A Kisalföld középső része 1100 km távolságra fekszik az Atlanti-óceántól, az Alföld viszont 1300 km-re, ami mintegy 20%-os távolságnövekedést jelent. Minthogy hazánk éghajlatára az Atlanti-óceánnak jelentős hatása van, ez a távolságkülönbség eltérést okoz a két táj, az Alföld és a Kisalföld éghajlatában. Az észak-atlanti minimum hatásaként hazánkba érkező óceáni levegőtömegek előbb érik el a Kisalföldet, ahová gyakran el sem jutnak, másrészt az óceáni eredetű légtömegek eredeti tulajdonságaikat is jobban érvényesítik itt, mint az Alföldön. A Kisalföldnek, illetve Győrnek az Atlanti-óceánhoz, a nyugati légköri hatásközpontokhoz (izlandi