Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

lyást találhatott a Visegrádi-szoroson keresztül az Alföld felé. A pannóniai rétegekre települt asti (dáciai) homokrétegek vastagsága SZADECZ-KYKARDOSS E., SÜMEGHY J. és PÉCSI M. szerint a 100 m-t is meghaladta. E homokrétegekre igen erős diszkordanciával durva kavicsos üledék rakódott. Ez a durva kavicsos üledék építi fel a Duna kisalföldi hordalékkúpját (Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-síkság). A peremeken a mellékfolyók hordalékkúpjai találhatók (Repce, Rába). A Rába hordalékait Győr déli területén is megtaláljuk. A Duna kisalföldi hordalékkúpja egy idősebb és egy fiatalabb részből áll. A hordalékkúp idősebb részei a Győr déli területein található teraszok, a szigetközi részen pedig a fiatalabb hordalékkúp helyezkedik el. A teraszmorfológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kisalföldi idősebb hordalékkúp fejlődése a középpleisztocénig tartott, amikor a Győrimedence szakaszosan erőteljesen besüllyedt. A Szigetköz, a Csallóköz, a Mosoni-síkság területén az előző, idősebb hordalékkúpnál alacsonyabb szinten egy újabb hatalmas hordalékkúp képződése indult meg. Ezen a hordalékkúpon teraszok nincsenek, mert a folyóvízi üledékek egymásra vagy egymás mellé egy szintbe települtek. Ezt igazolják a kavicsbányák és homokbányák feltárásai Győr szigetközi területén, ahol a felszínen fekvő holocén rétegek zavartalanul, vízszintesen települtek. Ezzel szemben a város déli részén található teraszok területén (pl. Sashegy) a pleisztocénre utaló krioturbációs jelenségek gyakoriak. Ezek arra utalnak, hogy itt az idősebb hordalékkúp maradványai vannak a felszínen. A fent vázolt fejlődéstörténet szerint Győr északi részén a Duna fiatalabb hordalékkúpját, délen pedig az idősebb hordalékkúp maradványait találjuk a felszínen. 1970-ben Győrhöz csatolták Ménfőcsanak községet. Ezzel a város határa kiterjedt a Pannonhalmi-dombság területére is. Az itt lemélyesztett fúrások mindenütt a pannóniai rétegekben maradtak, így a pannóniai rétegek vastagsága sem állapítható meg pontosan. A felsőpliocén elején és az ópleisztocén végén kéregmozgások történtek és kialakították a mai felszínt, a három dombvonulatot (1. Pannonhalmi-, 2. Ravazd-Csanaki vonulat, 3. Sokoró) és a két hosszanti völgyet (1. Gyórszentmártoni-völgy, 2. Tényőivölgy). A dombság területéből csupán a középső, a Ravazd-Csanaki vonulat északi darabja tartozik ma Győr városához.