Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

halmi-dombságon keresztül Cimbria (Veszprém) és a Bakony-Vértes közötti Móri-árkon keresztül Székesfehérvárra vezetó' útvonal. A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is szerepet játszottak azzal, hogy a Rába torkolata mellett, a mai Belváros területén egy árvízmentes teraszt, a II. a teraszt találjuk. Ezt a teraszt egy parti dűne is megemelte és így vár építésére alkalmassá tette. Ennek jelentős szerepe volt már a római korban, de ez még inkább növekedett a török időkben, amikor Győr hazánk legfontosabb végvára lett. Mivel a török Bécs felé való előretörését akadályozta, fontossága még inkább növekedett. Bizonyos időben a vizek, főleg a Mosoni-Dunának a szerepe is megnövekedett. A vizeknek, a Rábának, a Mosoni-Dunának a vár védelmében volt fontos szerepe, később a Mosoni-Duna a szállításban, illetve a gabonakereskedelemben töltött be igen fontos feladatot, hisz bizonyos időszakban Győr az ország legnagyobb gabonakereskedelmi és exportáló központja volt. A felszíni vízfolyások, a magas talajvíz minden korszakban biztosítani tudta a város ivóvízellátását, a legújabb időszakban ezenkívül az ipar vízszükségletét is. A második világháború után pedig a mélyfúrással felszínre hozott termálvizet az üdülés mellett gyógyászati célokra is felhasználják. Mindezek a természetföldrajzi tényezők a földrajzi helyzet következményeiként jelentkeznek. Győr földrajzi helyzetét a következő koordinátákkal jellemezhetjük: K-i hosszúság 17°38', E-i szélesség 48°41\ Ennek következtében a Nap 10 perc 32 másodperccel korábban delel Győrött, mint a közép-európai zónaidő. Ez azt is jelenti, hogy Győr valóban KözépEurópa egyik városa, hisz az eltérés a zónában 30-30 perc lehet. 1/2. Győr településének természetföldrajzi alapjai Győr környékének földtani kialakulása Győr környéke a Kisalföld nagytája (makrorégió) területén helyezkedik el, de Ménfőcsanaknak a városhoz csatolásával (1970) ma átnyúlik a Pannonhalmi-dombságra is, amelyet már a Dunántúli-középhegységhez sorolnak, így a térség geológiai kialakulása e két nagytáj genetikájához kapcsolódik. A Kisalföld kialakulásában igen fontos szerepet tulajdonítanak a Rábavonalnak, amelyet ma már nem tekintenek egyetlen egyenessel jellemezhetőnek, hanem bonyolultabb formában, több törés kombinációjának tekintik. Győr környékének egy része a Rába-vonaltól nyugatra fekszik. Ezen a területen a kristályos alaphegység a miocén közepéig szárazulat volt. A medence kialakulása a miocén második felében kezdődött. A legidősebb