Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

c/ Győr pénzügyi központ. A nagy pesti bankok helyi fiókjai, mint pl. a Magyar Nemzeti Bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Altalános Hitelbank, Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Angol-Magyar Bank, stb. mellett speciális helyi pénzintézetek, így a Győri Első Takarékpénztár, a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár, a Győri Általános Takarékpénztár elégítette ki a város pénzügyi szolgáltatások iránti igényét. d/ Győr közigazgatási központ is, bíróság, ügyészség, államrendőrség, gazdasági felügyelőség, Felsődunántüli Mezőgazdasági Kamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Ipartestület, Allamépítészeti Hivatal, Folyammérnöki Hivatal, Kultúrmérnöki Hivatal, pénzügyigazgatóság, adóhivatal, fővámhivatal, pénzügyőrség, Tankerületi Főigazgatóság található a városban. e/ Győr egyházi, iskolai és egészségügyi központ is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy magyarországi viszonylatban Győrnek már a két világháború között is fejlett volt az infrastruktúrája. Az első vízkivételi művet 1884-ben Kiskúton adták át, amely 1899-ben került magánvállalkozók kezéből városi tulajdonba. A második, ennél lényegesen nagyobb kapacitású vízművet 1905-ben Révfaluban létesítették. Győr általános csatornaműve 1804-ben kezdte meg működését. Mint már említettem a Speyer-kölcsönből két új kutat fúrtak a Duna hullámterében. 1930-ban a lakások 60 %-a már be volt kötve a vezetékes vízhálózatba. Ebben az évben a napi vízfogyasztás 242 liter/fő, ami igen magas pazarlásra utal, ti. vízórák még nem voltak felszerelve, ezért a tényleges fogyasztás helyett átalánydíjat fizettek a lakók. A városi villamosmű 1904-től szolgáltatott áramot. A villamosművet 1912-ig két ízben is jelentősen bővítették (kapacitása 250 LE-rőí 1000 LE-re nőtt). Ennek ellenére az I. világháború végére a növekvő lakossági és ipari igényeket már nem tudta kielégíteni az erőmű, ezért 1920-tól a város az Agyúgyártól és az Olajgyártól is vásárolt áramot a saját erőmű üzemeltetése mellett, majd 1927-ben a városi villamosművet teljesen leállították, és Győr ettől kezdve a Győri Ipartelepek Rt-től vásárolta a villamosenergiát. A városi gázművet szintén magánosok társas vállalkozása hozta létre Szeged, Debrecen után, Budapestet is megelőzve 1868-ban. A céget 1911-ben vette át a város. A telefon 1891-ben 122 előfizetővel kezdte meg működését Győrött. A 20-as évek végén már 100 %-ban automata telefonközpont kapcsolta a feleket. Magyarországon ez az első vidéki magyar város, ahol teljes mértékben automatizálták a kapcsolást. 1937-ben 7 posta és 1103 távbeszélő állomás található Győrött,