Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

az egy lakosra eső telefonbeszélgetések száma (évi 1,6) tekintetében Győr 1936-ban még Budapestet is megelőzte. 3. A gazdasági válság A húszas évek második felének mérsékelt gazdasági konjuktúráját az 1929-33-as gazdasági váltság szakította félbe, ami a vidék legjelentősebb ipari központja számára katasztrofális következményekkel járt. Míg 18801930 között tízévenként átlagosan 10-11 gyárat alapítottak Győrött, addig 1931-1939 között mindössze egy kis textilgyár létesült, miközben több átmenetileg leállt vagy végleg megszűnt. A győri gyárak száma az 1928. évi 75-ről 1932-re 69-re csökkent. De ezek közül csak 5 dolgozott teljes üzemmel és 16 használta ki kapacitását 51 %-nál nagyobb mértékben, a többi teljesítőképességének a felét sem hasznosíthatta. A gyáripari foglalkoztatottak száma 6220-ról 4786-ra, a ledolgozott üzemnapok száma 27,8 %-kal, a gyárak termelési értéke 38 %-kal csökkent 1928-hoz képest. A válság hatására csökkent a gépipar-, nőtt a textilipar súlya, ez utóbbi 1932-ben már a termelési érték 44,9 %-át adta, és emiatt nőtt a női munkaerő aránya is. Ev, hó 1933 július Összes gyáripari foglakoz tátott 4.971 Ebből vidéki N 1.324 lői munkások száma 2.600 (52,3 %) 1933 augusztus 5.252 1.294 2.618 (49,8 %) 1933 szeptember 5.338 1.405 2.526 (47,3 %) 1933 október 5.840 1.612 2.823 (48,3 %) 1933 november 6.126 1.414 2.925 (47,7 %) 1933 december 5.764 1.281 2.906 (50,4 %) 1929-ben csődbe jutott az 1916-ban alapított Győri Faipari és Faértékesítő Rt., amit a Cardo vesz át, leállt a Meiler Olajgyár, 1932-ben bezárták a Kohn-olajgyárat, a Koestlin is veszteségessé vált, amit csak egy nagyobb kölcsönfelvétellel, ill. részvénytársasággá történő átalakítással tudtak a tulajdonosok a csődtől megmenteni, a Back Hermann Hengermalom Rt. 3040 %-os kapacitáskihasználással dolgozott. A Vagongyár, amelynek az átlagos munkáslétszáma a 20-as években meghaladta az 1000-et, a válság alatt kevesebb mint 300 főnek adott megélhetést.