Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

város eszményi profilját. Ha az ország sorsát befolyásoló események sorából valami összekapcsolható Győrrel, mint 1. Endre és 111. Henrik csatája, a keresztes háborúk, a török idők és a Rákóczi szabadságharc, akkor ez megemeli a város rangját. A történelemnek a város érdekében történő felértékelése rányomta aztán a bélyegét az arculat megfogalmazására is. A városkép fontosságát az esztétikai megjelenés biztosította a polgárok szemében. Nem így városunkban, ahol a modernség felé tartó Győr képe a korabeli ábrázolásokon középkori formák mögé rejtőzött. A város képi ábrázolásának a jelképe templomok, a vár és nem a bérház és a piactér. A századvég gazdasági életének új elemei mindenekelőtt a modern ipar alig, vagy egyáltalán nem került be az ideálképbe. A római kor mint hagyomány, a nyugati határok közelsége, vagy a biztonság a forrásai e városeszmény szerint a jövő meglapozásának. A hangsúlyozottan múltba tekintő szemlélet ugyanakkor azt emeli ki győri sajátosságként, ami a megújulásra folyton képessé tette. „A nyugati határokhoz közel esvén jobban ki volt téve az idegen áramlatoknak, benne tehát némi kereskedelem is virágzott és a városi intézmény első csíráját hordozta magában. Különösen azon körülménynek tulajdonítható ez, hogy Géza fejedelem megengedte az idegenek betelepedését s ezek kiválóan a várakat keresték fel, hol nagyobb biztonságban élhettek." Egy másik, szintén ebből az időből származó megfogalmazás a gyér természeti adottságok és a polgári teljesítmény ellentétét emeli ki. „Győr nem tartozik az úgynevezett szép fekvésű városok közé, s regényes vagy természeti szépségében bővelkedő vidéke éppen nincs. Hiányzik ehhez az első elengedhetetlen feltétel: az erdőkkel borított hegység." A nem túl hízelgő értékelés ellensúlyozásával kihangsúlyozza a város nagyságát, jelentőségét és szépségét ami az itt élők munkáját dicséri: „Győr egyenes és széles, kitűnő kövezésű és a legtöbb helyen befásított utcáival, szép épületeivel és modern közintézményeivel egyike az ország legszebb városainak." A századfordulót követően a település helyi megítélésében először szerepel együtt tradíció és modernítás az utóbbi erős túlsúlyával. A vár maradványain és a barokk épületek mellett kezdenek fontossá válni a modern város újonnan épült negyedei, a jómódról tanúskodó polgárházak, a folyókon átívelő hidak és a gondozott közterek, azaz a modern urbanitás fizikai összetevői. A templomok és a Püspökvár már nem önmagában kelt büszkeséget a várost magasztaló polgárban, hanem a kávéházakkal, a kereskedelmi és pénzügyi palotával, a főreáliskolával és nem utolsó sorban a városházával együtt.