Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)
SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a
és Schmiedl János cukorka gyáros. Mellettük igen szerényen ugyan, de már az első, városi mértékkel gazdagnak tekinthető kisiparos is feltűnt. A boldog békeidők utolsó éveiben a győri gazdasági elitet a csekély vagyoni gyarapodás, a fluktuáció lelassulása és némi átrendeződés jellemezte. Az ingatlanokon, a nagykereskedelmi- és az értelmiségi (jogász, ügyvéd, orvos) tevékenységen nyugvó bevételi források jócskán beszűkültek. Az ingatlanok (ház) stabilizáló szerepe érezhető volt, akárcsak az állatforgalom fellendülése. A gazdagodás súlypontja azonban a lakosság tömegigényeit kielégítő tevékenységi ágak felé tolódott. Ezzel párhuzamosan a gyárosok is feltűntek az adólistákat vezető személyek között. A Monarchia felbomlása után töretlenül folytatódott ez a trend. A gyáriparosok, a kiskereskedők és a fogyasztási ágazatokban tevékenykedők küzdöttek fel magukat a gazdasági elit soraiba. Ez a folyamat az értelmiségiek kiszorulásával járt együtt. Végül a két világháború és a városi jövedelemforrások többszöri átrendeződésének eredőjeként a gazdasági vezető rétegben szinte kizárólagosságra tettek szert az ún. közép egzisztenciák (kisipar, kiskereskedő, vendéglő, gazdasági, műszaki értelmiség stb.) legéletképesebb képviselői. Ok már nem az országos vagy a regionális vérkeringésbe kapcsolódtak be, mint nagykereskedő és gyáriparos elődeik, hanem gazdasági tevékenységük csak a városra korlátozódott. A modern polgári identitás gyökerei Az 1870-es években a győri polgár a kereskedelemben vélte felfedezni a maga rendeltetését, melyet a múltra is visszavetített. E szerep mellett egészen eltörpült a középkori kézműves és katonai funkció, amely pedig a múltban jelentősebb volt. A város imázsát, az élénk forgalom, a folyókon úszó fehérhajók nyüzsgése, a mozdonyok zaja és a parton sorakozó raktárak fizikai látványa alkotta. A település mint látvány, a benne zajló élet mint élmény az feig vérig polgári lét világává magasztosult. A hangulatos vendéglők, kávéházak, sétányok éppúgy részei ennek az elképzelt miliőnek, mint a csónakázás, a vízi kirándulások, vagy a közeli dombvidék nyújtotta pihenési lehetőségek. A századfordulóhoz közeledve a kereskedelmi szerep csökkenésével majd elvesztésével átalakult Győr mentális képe is. Ekkortól a település múltbeli fontossága, fizikai arculata és jelenbeli gazdasági élete szab ideál kontúrokat a város imázsának. Érdemes figyelni a sorrendre, amely egyáltalán nem véletlenül alakul így. Elsőként a régmúlt eseményei rajzolják ki a