„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Vízi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle

Franciák Magyarországon, 1809

5. Azok, akik saját lovukon vonultak hadba és azt elvesztvén a vármegyétől másikat kaptak, a pótlásul kapott lovat maguknál tarthatják.

6. Azok a nemesi felkelő tisztek, akik a háború alatt több lovat szereztek és most már nincs rájuk szükség, gyors eladásuk azonban nem lehetséges, a jövő februárig annyi lóra kapnak tartást a vármegyétől, amennyi őket megilleti.

7. Az altisztek a kardjukat és a tarsolyukat megtarthatják.

8. A trombitásokat és a dobosokat fizetés mellett továbbra is foglalkoztatja a vármegye. Az ő lovaikra a zirci perjel [Dréta Antal] ad tartást.

9. A hazabocsátottaknak elbocsátó levelet adni nem szükséges.

10. A fenti intézkedések végrehajtására a vármegye bizottságot küld ki"«

A hazatérő városi nemesi felkelőket — a Fejér vármegyeiekkel ellentétben — nem oszlatta fel Székesfehérvár tanácsa. Őket a polgári katonaság közé osztották be, s a katonai gyakorlatozások mellett őrszolgálati, közbiztonsági feladatokat láttak el. Andrássy Antal ezredes kérésére 1810-ben 1000 db, 1811-ben 1236 db puskát és 30 új szablyát vásárolt Székesfehérvár városa a polgárőrség számára. 1810 februárjában a megüresedett tiszti állásokat is betöltötték. Elénk vita után egy választópolgárt századossá, más polgárokat hadnaggyá és alhadnaggyá neveztek ki.43 44

A polgári katonaság zászlóinak a felszentelésére 1810. június 17-én került sor. A zászlóanyai tisztséget gróf Schmideg Tamásné, gróf Zichy Johanna és Örményi Miksáné vállalták el. A jeles eseményen gróf Szapáry udvarmester társaságában József nádor is megjelent. A polgárőrség három zászlaja közül az egyik megegyezett az 1806. évivel, a másodikat az elsőtől csak az évszám (1810) különböztette meg, míg a harmadik zászló selyemszövetét a város címere fölött Szent István lovas alakja díszítette. A köriraton L. R. Civitas Albensis (Székesfehérvár szabad királyi város) körirat volt olvasható.45

1811-ben Székesfehérváron a lovas polgárőrök száma 54 főt, a gyalogosoké 1536 főt számlált. A lovasok fél századot, míg a gyalogosok tíz századot alkottak. Törzstisztként hárman, főtisztként 46-an, altisztként 148-an szolgáltak. Az 1353 fő közlegény mellett 40 zenész, ill. ács alkotta Székesfehérvár szabad királyi város polgárőrségét.46

A nemesi felkelő csapatok leszerelése végett kiküldött vármegyei bizottság (Dissolvirungs-Comissionen) 1810. március 22-én terjesztette be jelentését a közgyűlés elé. A deputatió megállapította, hogy a fegyverek — kiváltképp a pisztolyok — beszolgáltatása nagyon vontatottan halad. „A pisztolyoknak sok hija

43 FML Nk. jkv. 1810. jan. 17-20. No. 7.

44 KÁLLAY, 1988.255.; Vízi, 2000. 67.

45 Lauschmann, 1995. 22.

46 Vízi, 2000. 67.

198