„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Vízi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle
Vizi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle van, de nem valószínű, hogy azok mint a csatában vesztek volna el." Javasolták, hogy azok „akik pisztolyaikat nem adták le, de nem tudják bizonyítani, hogy a csatában vesztették el, a pisztolyok beszolgáltatására vagy azok árának megtérítésére" határozatilag legyenek kötelezve. Jelentették továbbá a császári-királyi hadseregtől kapott két igásló elárverezését, s az értük kapott 105 forint befizetését a felkelési pénztárba. A bizottság nem találta indokoltnak az inszurrekcióhoz kiállított dobosok és trombitások további foglalkoztatását. Őket ugyanis a fegyverek és a felszerelések karbantartására a felkelés feloszlatása után is zsoldjában tartotta a vármegye. A katonai felszerelések megóvás érdekében egy gondnokot javasoltak megbízni, aki a vármegyei hajdúkkal végeztethetné el ezt a munkát. A jelentés kitért a beszolgáltatott fegyverek és lószerszámok elhelyezésére is. Tárolásukra a vármegyeháznál lévő raktárépületet, illetve annak padlását tartották legalkalmasabbnak. A lószerszámok begyűjtése azonban még folyamatban volt, ezért a bizottság kérte a szolgabírákat, hogy azok összeszedésében nyújtsanak segítséget.47 A közgyűlés elfogadta a deputatió jelentését és javaslatait, de határozatában kiegészítéseket is megfogalmazott. A pisztolyokat továbbra is rejtegetők ellen büntetőper indítását helyezte kilátásba. Egyben felhívta a nemesség figyelmét a náluk maradt lovak és ruházati anyagok fokozott védelmére és jó karban tartására.48 1810 első hónapjaiban tehát még úgy tűnt, hogy a magyar nemesi inszurrek- ció intézménye tovább fog működni. Ezt a vármegyék természetesnek tartották, s a nemesség terveit József főherceg is támogatta. A nádor az uralkodóhoz intézett felterjesztésében javasolta, hogy a „leszerelő szegény nemesekből" állami költségen egy hat századból álló lovasezredet és egy 12 századból álló gyalogezredet szervezzenek „királyi bandérium" néven. Kifejtette továbbá, hogy „nagy előnye volna egy ilyen keretnek, amely az inszurrekció szellemét állandósítaná és a nemesség erősen visszaesett harciasságát újra emelné." A nádor elképzelése szerint ez az ún. „királyi bandérium" szükség esetén, háborús helyzetben az inszurrekció szervezését és kiképzését is átvehetné, s néhány hét alatt ütőképessé tehetné a nemesi felkelőket. József főherceg azonban, látva az udvar ellenállását az ügyben, újabb felterjesztésében megelégedett volna az eredeti javaslatban foglalt létszám felével, vagy akár azzal is, hogy a későbbi felkelések kiképzésére az inszurrekció legjavából válogatott magyar testőrszázadot állítsanak ki.49 A nádor által előterjesztett javaslat mellett — az 1809. évi felkelés tapasztalataiból kiindulva — született még egy elképzelés az inszurrekció modernizálására. Ezt gr. Hadik András altábornagy, a Tiszán inneni kerületek tábornoka készítette. Hadik a felkelés késői összehívását és a kellő számú kiképzett tiszt hiányát 47 FML Ins. biz. 9. cs. 1810. márc. 22. No. 24. 48 FML Nk. jkv. 1810. márc. 22. No. 490. 49 JNI. III. 771-772., 799-800., 802-803.; DOMANOVSZKY, 1944. 303.; Veress D„ 1987. 284-285. 199
