„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Vízi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle

un házakról volt szó) megvételével, s azok elbontásával nagyobbítsa meg a régi szűk kaput. (Ennek a gondolata egyébként már 1798 őszén felmerült, mivel a vásárok idején a kapu áteresztő képessége kicsinek bizonyult.)31

Székesfehérvár tanácsa elfogadta a nádor elképzelését, s a két említett ház megvételére jótékonysági gyűjtést rendezett. A városban élő nemességhez és módosabb polgárokhoz pedig felhívással fordult: „A kegyelmes javallatnak teljesítésére nézve nincsen egyéb hátra, hanem hogy Uraságodat ezennel hivatalosan és bizodalmasan megkérjük, hogy ezen kegyelmes, a közhaszonra s köny- nyebbségre, egyszersmind ezen királyi városnak ékességére ügyelő intézetnek végrehajtására megkívántató nagyobb számú pénzekhez /mert ugyan a legkönnyebb költségirányzatot vevén is, ezen változás 36.000 forintokba bizonyosan kerül/ önnön szíves jóakaratjából segítségül lenni s az által a szegényebb sorsú városi lakosok súlyos teherjükben valamennyire enyhíteni méltóztasson. [...] Ki ki ezen királyi város s nevezetesen a kérdésben levő kapunak fekvését esméri, az intézetnek jó s hasznos voltáról meg fog győződve lenni [...] szeretett Nádorispány úrnak, Kegyelmes főhercegnek kívánságának végrehajtásához vonzó hajlandóságábul Uraságod valamely pénzbeli segítéségét a feljebb magyarázott végre nem fogja városunktól megtagadni."32

A jótékonysági gyűjtésből a királyi kamarához eljuttatott jelentés szerint 5020 forint gyűlt össze. Kováts Antal tabi földbirtokos egymaga 500 forintot ajánlott fel e célra. Az összegyűjtött összeget tehát jócskán ki kellett pótolnia városnak, hiszen az említett két ház megvétele végül 35 000 forintba került.33

A két ház helyén hamarosan megnyílt az új Budai kapu, valamint a Budai külvárosba vezető új utca. A kapu bástyatornyának a falán pedig vörös márványba vésett latin nyelvű felirat hirdette: „I. Ferenc, Ausztria felséges császárja és Magyarország apostoli királya a Székesfehérvárral határos mezőkön József osztrák főhercegnek, a legjobb király legjobb testvérének, Magyarország nádorának vezérlete alatt összegyűlt 15.000 főnyi nemes lovasságot 1809. november 17-18-19-én megszemlélvén, Székesfehérvár tanácsa és közönsége a városnak ezen kapuját, minthogy szűk volta miatt a közlekedők tömegét zavarta, két ház megvétele és lerombolása után bővítette, elhatározván, hogy a régente budainak nevezett kaput emlékül Nádor-kapunak nevezi. 1810." 34

Az eredetileg latin szövegezésű emléktábla ma is látható — igaz nem eredeti helyén — a kármelhegyi Boldogasszonyról elnevezett karmelita templom Kossuth Lajos utcai falában elhelyezve.

Az emléktábla alatti felirat szerint „Székesfehérvár leomlott ősi várának Budai tornyát díszítette ez az emléktábla, a Nádor ás Várkapu utcák találkozásánál. József nádor seregszemléjének emlékét örökíti meg, amelyet 1809-ben tartott a

Vizi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle

31 SZVL . Tan. jkv. 1798. nov. 16. No. 1312.

32 LAUSCHMANN, 1995.18-19.

33 SzMJVL. Tan. jkv. 1809. dec. 17. No 1516.; LAUSCHMANN, 1995.18-20.

34 A Nádor-kapu elnevezés nem igazán ment át a gyakorlatba. Az így megnyitott új torkolatú utca viszont — Székesfehérvár Fő utcája — sokáig viselte a Nádor utca nevet.

195