„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Vízi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle
Vizi László Tamás: A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle Az uralkodói határozat értelmében József főherceg az inszurrekció főhadiszállását, amely korábban Kiscellben, Pápán majd Kisbéren volt, 1809. november 3-án Székesfehérvárra helyezte át. November 15-én innen írt hosszú levelet uralkodó-bátyjának, amelyben a tervezett hadiszemle várható részleteiről tájékoztatta. Jelezte továbbá I. Ferencnek, hogy a Székesfehérváron összevont lovasság megszemlélésére legalább három napra van szükség.23 A várható hadiszemlére és az uralkodó látogatására való tekintettel Székes- fehérvár tanácsa 1809. november 12-én úgy intézkedett, hogy a palotai és a zámolyi utakat, amelyeken az uralkodó és kísérete hamarosan érkezni fog, ki kell javítani. A tanács rendelkezése szerint útjavításra minden háznak egy embert kellett kiállítania 30 krajcár napszám fejében.24 1809. november 7-16. között lezajlott a nemesi felkelő csapatok egy részének — mintegy 15 000 inszurgensnek — összpontosítása Székesfehérvár körül. A diszlokációs tervek szerint a Heves megyei lovasezred törzse Pákozdon, egységei Sukorón, Nadapon és Velencén, a Szabolcs megyei lovasezred Lovasberény- ben, Pátkán és Zámolyon, a Szatmár megyeiek Magyaralmáson, [Fehérvár]- Csurgón, Gánton és Isztiméren, a bihariak Mohán, Sárkeresztesen, Iszkaszent- györgyön, Csórón, a Torontál megyeiek Székesfehérváron, Sárszentmihályon, Kiskesziben és Ladányon, míg az Arad megyei lovasezred Battyánban, Tácon és Seregélyesen állomásozott.25 A főhadiszállás 1809. november 13-i parancsa értelmében a br. Mecséry altá- bornagy-hadosztályparancsnok irányítása alatt álló magyar nemesi felkelés lovasezredeinek a következő pozíciókat kellett elfoglalnia: A Keglevich vezérőrnagy dandárába (tartózkodási helye Székesfehérvár) tartozó Nógrádi lovasezred hat százada Sárkeresztesre, a Pozsonyi lovasezred hat százada Székesfehérvárra vonult. A Gosztonyi vezérőrnagy dandáréhoz (tartózkodási helye Székesfehérvár) tartozó Pesti lovasezred hat századának állomáshelyéül Pátkát jelölték ki. Andrássy vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló Zalai lovasezred hat századának — a dandárparancsnokság Székesfehérváron került felállításra — Aba és Seregélyes körzetét kellett elérnie, Meskó vezérőrnagy dandárét — a parancsnokság ezúttal is Székesfehérvárra települt — és az ide tartozó Vasi lovasezred hat századát Pákozdon, a Soproni lovasezred szintén hat századát Kiskesziben kellett elszállásolni.26 A nemesi felkelő egységeknek Székesfehérváron és környékén való összpontosítása elsősorban a beszállásolások miatt óriási terhet rótt a városra, s a megyére egyaránt. A tisztek és a legénység szállásköltségei az érintett tanácsokat, s ezeken keresztül a polgári lakosságot terhelték. (Az 1808. esztendőben csak a tiszti szállásköltség 1452 forint 30 krajcár kiadást jelentett Székesfehérvár város23 JNI. III. 823-824.; JNI. IV. 176-177.; DOMANOVSZKY, 1944. 301-302.; VERESS D„ 1987. 277.; GÖMÖRY, 1889. 497-498. 24 SzMJVL Tan. jkv. 1809. nov. 12. No. 1382. » HL Ins. ir. 1809.10/22., 10/26., 10/27., 10/31., 11/1., 11/2.; JNI. III. 836-845.; VERESS D„ 1987. 279. 26 HL Ins. ir. 1809.11/6. 193
