„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Soós István: József nádor és a győri csata
JÓZSEF NÁDOR ÉS A GYŐRI CSATA Az 1795-ben a Magyar Királyság helytartójává kinevezett, majd 1796-ban az országgyűlés által az ország nádorává megválasztott József Antal főherceg, aki egyúttal a nemesi inszurrekció főkapitányi tisztét is betöltötte, a francia, illetve a napóleoni háborúk évtizedeiben a király utasítására négyszer is kénytelen volt fegyverbe szólítani a nemesi felkelő csapatokat. 1797-ben és 1800-ban az összegyűlt felkelőket a gyors békekötések meghiúsították abban, hogy részt vegyenek a harcokban. 1805-ben pedig még be sem fejeződhetett az inszurrekciós csapatok megszervezése, amikor az austerlitzi ütközet, majd az azt követő békekötés miatt a felkelőket szintén dolguk végezetlen hazaküldték. A bécsi udvarban elavult intézménynek tartott nemesi felkelést az 1808. évi 2. és 3. törvénycikkekben a reguláris hadsereg mintájára átalakították, megreformálták. Meghatározták létszámát, felosztását, kötelezettségeit, tisztikarának összetételét, kiképzését, vezényleti nyelvét, gyakorlatoztatásának szabályait, a lovas és gyalogos katonák kiállításának módját stb.1 A fenti törvénycikkek szellemében került sor a következő háborús évben, 1809-ben az inszurrekció első „éles bevetésére". Az Osztrák Császárság 1809. április 9-én hadat üzent I. Napóleonnak. Az ezt megelőző napon az uralkodó 1809. április 8-án manifesztumot intézett népeihez, amelyben megindokolta a Francia Császárság elleni újabb háború okait.1 2 Két nap múlva az 1808. évi törvények értelmében felkelési parancsot adott ki, amelyben fegyverbe szólította az inszurrekciót.3 A nádor, miután a parancsot kézhez kapta, azt megküldte a megyéknek. Majd értesülve arról, hogy a János főherceg seregét üldöző itáliai alkirály, Eugéne Beauharnais csapatai átlépték a Magyar Királyság határát, valamint az uralkodó egy újabb, április 23-án kelt parancsára,4 az 1808:3. törvénycikk értelmében fegyverbe hívta a nemességnek azt a részét is, amelyet az első vonalban nem köteleztek a felkelésre. A nádor az uralkodó újabb, április 23-i parancsára elrendelte az egész inszurrekció felállítását. Egyúttal jelezte, hogy minden előkészület megtörtént Győr megerősítésére, de a lovas nemesi felkelők kiállítása, tisztek hiányában, igen vontatottan halad.5 A nádor, a nemesi felkelők lelkesedését fokozandó, április 27-én két kiáltványt intézett az inszurgensekhez. Az egyikben a király és az „édes haza" iránti SOÓS ISTVÁN 1 Erről bővebben: R. KISS, 1909. 25-34., 46-57.; DOMANOVSZKY, 1944.172-175.; PoÓR, 2003.177-192. 2 Manifestum, azaz: a' Felséges Ausztriai udvarnak a' háborút megelőzött nyilatkoztatása. Magyarra fordította Márton József, A' Bécsi Ts. K. Universzitásban a' Magyar Nyelvnek és Literaturának közönséges Tanitója. (Bécs, 1809); Ausztria birodalom népei! (Bécs, 1809. április 8.) Ez utóbbi szövege: Bay, 1941. 15-17. 3 R: Kiss, 19009. 61-62. 4 JNI III. 446-448. Ehhez még a király április 24-én kelt, hasonló tartalmú legfelsőbb kézirata: uo. 448-449. 5 Erről a királyhoz küldött április 27-i felterjesztését: JNI III. 449-450.; DOMANOVSZKY, 1944. 236. 117
