„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
KRISCH ANDRÁS FRANCIA MEGSZÁLLÁS MAGYARORSZÁG SZABAD KIRÁLYI VÁROSAIBAN, 1809 Az 1809. évi, ötödik koalíciós háború idején Magyarország megszállt területei közvetlenül bekapcsolódtak az európai háborús eseményekbe. Ezt megelőzően a franciák már kétszer is a Magyar Királyság területére léptek, a magyar koronához csatolt Fiume kikötővárosát ugyanis 1797. április 5-én harc nélkül foglalták el. Ezt követően 1805-ben az austerlitzi csata (december 2.) időszakában vonult be néhány francia egység Pozsonyba. Ez az epizód azonban inkább Pálffy Lipót tábornok és a francia Davout marsall közti levelezés miatt maradt emlékezetes. Pálffy ugyanis úgy vélte, hogy nincs szó ellenségeskedésről és személyes találkozót kért a tárgyalások folytatásához, ami mögött a marsall a magyar elszakadási törekvések jelét látta. A franciák nem is késlekedtek sokat a válasszal és jelezték, hogy hajlandóak Magyarországot semlegesnek tekinteni, a határt nem lépik át, ha leáll a nemesi felkelés szervezése és továbbra is biztosítva lesz Bécs élelmiszer ellátása. József nádor miután tudomást szerzett az esetről, azonnal leváltotta Pálffyt és jelezte a franciáknak, hogy a tábornok túllépte hatáskörét. Erre a franciák bevonultak Pozsonyba.1 Négy évvel később már Magyarország öt vármegyéjét érintette a francia megszállás (teljes egészében Sopron és Moson vármegyéket, a Rába vonaláig Vas és Győr vármegyéket, továbbá a Dunától északra Pozsony vármegye területéből a megyeszékhelyet és annak környékét). Ezen a területen 665 település feküdt, köztük található az általam vizsgált hat (Sopron, Kismarton, Ruszt, Kőszeg, Győr, Pozsony) eltérő fejlettségű, de azonos jogállású szabad királyi város. A gazdasági erőt tekintve közülük Sopron és Pozsony emelkedik ki, ez a két település rendelkezett a legnagyobb vonzáskörzettel. Győr kereskedelme Duna menti fekvésének köszönhetően virágzott, Kőszeg és Kismarton kevésbé fejlett központoknak tekinthetőek. Ruszt, Magyarország legkisebb szabad királyi városa gazdaságát és gazdagságát szinte kizárólag a bornak köszönhette. Eltérő időben történt a szabad királyi városi rang megszerzése, hiszen Pozsony és Sopron már a középkor óta tárnoki város, így jogilag a legjelentősebb települések közé tartoztak, míg Kőszeg (1648), Kismarton (1648), Ruszt (1681) és Győr (1743, középkori városi rangját 1400 körül elveszítette) csak a koraújkorban emelkedett városi rangra. Ez a rang egy jogi státusz, amely nem mindig társult gazdasági potenciállal, vagy magas lakosság számmal. A szabad királyi városi cím és az ezzel járó privilégiumok (így pl. vásártartás, szabad bíró- vagy papválasztás stb.) megszerzésével a település kikerült a földesúr és a vármegye joghatósága alól. Ez egy olyan lehetőség volt, amelyet nem volt elég csak elérni, hanem ezzel élni is kellett. Nyugat-Magyarország 1 DOMANOVSZKY, 1929. II. köt. 46. irat. 192-199.; KOSÁRY, 1977. 41-44. Pálffy utódjául, aki ellen 1806- ban hadbírósági eljárás is indult, Bittner József vezérkari őrnagyot nevezték ki. 63
