„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
NAGY-L. ISTVÁN „IGYEKEZZEN ÁRTANI JÁNOS FŐHERCEGNEK" FRANCIA HADITERVEK A MAGYARORSZÁGI HADJÁRAT IDEJÉN A magyarországi hadjáratról több hadtörténeti feldolgozás is készült, de ezek többségéből szinte teljesen hiányzik a franciák szándékainak, terveinek vizsgálata. A szakirodalomban nagyon kevés és pontatlan adatokkal találkozhatunk a francia hadsereg mozdulatait illetően is. Munkámban Napóleon és Eugène Beauharnais, Napóleon mostohafia, az Itáliai Hadsereg parancsnoka levelezésének1 felhasználásával a következő kérdésekre keresem a választ: • milyen stratégiai elgondolás vezetett a magyarországi hadjárathoz? • milyen konkrét terveket dolgoztak ki a franciák a magyarországi hadműveletekre? • hogyan alakult ezen tervek végrehajtása, illetve mennyiben változtak a tervek a hadjárat eseményeinek hatására? • milyen stratégiai események vezettek a győri csatáig? • milyen eredményt hozott a hadjárat? Előzmények - a stratégiai helyzet Aspem után A francia tervek ismerete nélkül kézenfekvő lenne azt hinni, hogy a franciák Magyarország egy részének megszállása céljából törtek be az országba. Ez azonban korántsem igaz. Napóleon stratégiai tervezésében a földrajzi szempontok önmagukban nem hordoztak értéket, azt csak a fő politikai cél elérése érdekében kitűzött stratégiai cél figyelembevételével nyerhették el. Ez a magyarországi hadjárat tekintetében annyit jelent, hogy a franciák csak azért hatoltak be Magyarországra, mert itt olyan stratégiai célokat tudtak elérni, amelyek a háború kimenetele szempontjából értékesek voltak. Napóleon stratégiai gondolkodását a célszerűség jellemezte. Az általa kitűzött célt tartotta fontosnak, az ahhoz vezető út szinte rögtönzések sorának tekinthető, mivel nem ragaszkodott merev haditervekhez, elképzelései a beérkezett adatok alapján gyakran változtak. Ennek kiváló példája a magyarországi hadjárat, amely így alkalmas Napóleon hadászati és hadműveleti gondolkodásának vizsgálatára. 1 A levelezés rekonstrukciója tanulmányom végén található, a hivatkozásaimban ezen rövidítéseket használom. 167
