„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején

Franciák Magyarországon, 1809

Napóleon fő célja Bécs elfoglalása után Károly főherceg legyőzése, majd számára előnyös béke kikényszerítése volt. Ez az asperni csatában május 21-22- én nem sikerült.2 A következő szűk másfél hónapban Napóleon ezen célja nem változott. Biztosítani akarta az átkelést a Dunán, saját seregét megerősítenie, Károly főherceget lehetőség szerint gyengítenie kellett.

A magyarországi hadjárat előzményei Itáliába nyúlnak vissza.3 János főherceg Belső-Ausztriai Hadserege április 16-án Sacile mellett jelentős győzelmet aratott Eugène Beauharnais francia Itáliai Hadserege felett, majd egészen az Adige vonaláig nyomult előre, de Károly főherceg veresége miatt május első napjaiban megkezdte a visszavonulást.4 Május 8-án a Piave melletti csatában súlyos vereséget szenvedett, és hadserege tovább gyengült a veszteségteljes elhárító harcokban. Ráadásul János főherceg szétszórta a csapatait: erősítést küldött Tirolba, és Gyulay Ignác horvát bán alatt Krajnába is kikülönített egy hadtestet. Mindössze 10 000 emberrel vonult Grazba.5 Itt csatlakozott hozzá Jellachich altábornagy hadosztályának maradéka, amely eredetileg Károly főherceg hadseregének déli oldalát biztosította, és Bajorországból hátrált, de május 25-én St. Michael mellett6 szinte teljesen megsemmisült.7 János Grazból Körmendre vonult vissza. Útközben Szentgotthárdnál érkezett be Gyulay Albert utóvédhadosztálya, amelyet május 16-án Tarvis mellett a franciák szinte teljesen szétvertek. Az egyesült sereg, amely a beérkező kiegészítésekkel együtt is mindössze 20 000 katonát számlált, június első két napján érkezett Körmendre.8

Eugène május közepén parancsot kapott Napóleontól, hogy hadseregével Bécs alatt egyesüljön a császár főseregét jelentő Németországi Hadsereggel. Eugène csapatai élén a május 25-én St. Michael mellett vívott győztes ütközetet követően május 28-án Bruck an dér Murba érkezett.9 Mivel Eugène feladata a Bécs irányában való biztosított menet volt, ekkorra már szinte teljesen szem elől tévesztették a Belső-Ausztriai Hadsereget. Annyit tudtak, hogy Körmend környékén lehet, hiszen Grazból Magyarország felé Körmenden keresztül visz az út, de János főherceg szándékaiból semmit sem ismertek. Napóleon már ekkor úgy vélte, hogy János főherceg Győrbe készül, hogy csatlakozzék az inszurrek- cióhoz, ezért Napóleon már május derekán utasította Lauriston tábornokot, hogy az egy gyalogos és egy lovasdandárból álló kis megfigyelőhadtesttel10 foglalja el a Semmeringet, és biztosítsa az összeköttetést Eugène csapataival. Május 28-án Napóleon Lauristont Sopronba küldte, hogy végezzen felderítést, főként

2 Mayerhoffer, 1904. 72-90.

3 A hadjárat legalaposabb bemutatása: Hoen-VeltzÉ, 1908.46-429.

4 Hormayr, 1848.123-126.; HOEN-VELTZÉ, 1908. 204-207.

3 Nagy-L., 2006. 270-273.

‘ Wagner, 1984.31-42.

2 Mayerhoffer, 1904.112-113.; Nagy-L„ 2006.275.

8 WELDEN, 1872.104.

9 VlGNOLLE, 1901.1375-1377.

™ GILL, 2006. 248.

168