„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809

Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809

ezredes lakonikusan azt kérdezte: „Az én ruhám még nem ég?"47 A teljes ostrom alatt kb. 7000 ágyúlövés érte a várost. A további ellenállás teljesen értelmetlenné vált, megkezdődtek a tárgyalások a város átadásáról.

Az egyezménynek megfelelően június 24-én délelőtt megkezdődött a vár és város átadása. Egy francia ezredes és tíz tiszt a vár tisztjeinek jelenlétében megkezdte a fegyverzet, élelmiszer és takarmány leltározását. Közben a Fehérvárikaput 2-2 század francia és osztrák gránátos szállta meg. „Egy Franczia és Magyar Granatéros közösen őrt állottak a' bétömött kapu hidgyán. A' Franczia ámbár győzedelmes volt mégis a' földre szegezte szemeit mind a' meggyőzettetett, és alig merte néha alattomba, a' setét barna, bajszos, ölnyi magasságú ellenkező felét meg tekénteni. Ez fel s' alá járt erős és büszke lépésekkel, vad és ránczos ábrázatot mutatott a' másiknak, és néha ollyan kegyetlen szemeket vágott nekie mintha által akarta volna őtet lökni szikrázó szemével."48 A császári őrség 24-én délután a Piactéren gyülekezett, elől Péchy ezredes a tisztjeivel. Miután a városi hatóságok elbúcsúztak tőlük, felnyitották a Fehérvárikaput, a várőrség teljes fegyverzetben, néhány ágyút is magukkal vontatva, megindult a kapun kifelé. A városkapu előtt teljes katonai tiszteletadással a franciák sorakoztak fel. A kivonuló védők a kapitulációs okmánynak megfelelően csak a sáncokon rakták le fegyverüket. Az immár fegyvertelen katonákat a kismegyeri major romos épületébe (a győri csatának itt volt a centruma) kisérték, ahol a tisztek becsületszavukat adták, hogy egy évig nem harcolnak a franciák és szövetségeseik ellen. Míg a tisztek szabadon távozhattak, addig a közlegények ezt az egyezmény ellenére sem tehették meg, ők a majorban maradtak és csak francia hadifoglyokért cserébe akarták őket elengedni. A kétnapi éheztetés hatására 157-en beléptek a francia hadseregbe. A várőrség elvonulása után becsukták a Fehérvári-kaput. Nem sokkal később a kapu előtti téren kezdtek el gyülekezni a franciák fogadására a győri előkelőségek. Rövidesen katonai zene mellett megjelentek a francia csapatok. Elől mintegy 30 zászlótartó nyargalt hadijelvényekkel és francia zászlókkal, majd mögöttük érkeztek a tábornokok. Elsőnek az ostrom parancsnoka Lauriston tábornok, majd Jean-Barthèlèmot de Sorbier, Jean-Mathieu Seras, Pierre-François-Joseph Durutte és Severoli. A főtiszteket Vilt József megyéspüspök latinul üdvözölte. A kölcsönös üdvözlések után legalább 1000 tiszt és közel 6000 közlegény vonult be a városba. A tábornokokat és a főtiszteket a püspöki és a kanonoki palotában szállásolták el, a katonaságot a kaszárnyákban és a városi polgárok házainál. Győr egy nyüzsgő hangyabolyhoz kezdett hasonlítani. Térparancsnoknak d'Hénin de Cuviller vezérkari őrnagyot nevezték ki, aki jóindulattal viseltetett a város ügyeivel. Másnap délelőtt Eugène alkirály is belovagolt kíséretével a városba (július 8-ig maradt),

47 BAY, 1941. 46.

48 HOHENEGGER, 1820. 75. A Győr körüli erődítési munkálatokról, a csata egyes mozzanatairól és az ostromról ad áttekintést Bay Ferenc báró Értei ezredes visszaemlékezése alapján. BAY, 1941. 157- 170.

77