„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809 szeti feladatok ellátása volt. Erre az időszakra tehető az egységes arculat kialakulása és ekkor törvényesítették a már korábban fennálló polgárőrségeket, a korábbi önkéntesség helyére az általános kötelezettség lépett.40 A polgárságot nemzetiségi (pl. Győr, ahol német és magyar egységek léteztek) vagy társadalmi helyzet alapján (pl. Sopron) sorozták be. A polgárőr egységek felfegyverzése ebben a nehéz, háborús időszakban nem ment könnyedén, mert a reguláris hadsereg és a nemesi inszurrekció is elsőbbséget élvezett. így lényegében csak saját fegyvereikkel tudták a belső rendet biztosítani, sok esetben lőfegyverrel sem rendelkeztek. Persze a francia hadsereggel szemben semmilyen ellenállásra nem vállalkozhattak volna. A megszállás alatt a franciák nem oszlatták fel őket, hanem — kihasználva nyelv- és helyismeretüket — közösen járőröztek vagy adták az őrséget a kapuknál. A randalírozó vagy kárt okozó franciát a polgárőröknek jogukban állt feltartóztatni, majd átadni a katonai rendőrségnek. Polgárőrnek lenni a korszakban rangot és elismerést jelentett. Ezt bizonyítja az alábbi eset is: október elején Kismartonban Johann Gablenz polgárőrrel akadtak problémák, mivel nyughatatlanul viselkedett, zavarta a rendet mind szóban, mind tettben, illetve a társait egyesével és kollektíván is gyakran szidta. Az utolsó csepp a pohárban előző napi viselkedése volt. Ezen a napon a polgárőrség néhány tagja, köztük egy tiszt és altiszt betért egy pohár borra a Turner-féle kimérésbe. Este 8 körül teljesen hívatlanul megjelent Gablenz is, pedig már négy éve biztos nem járt ebben a borozóban. A második pohár után elkezdte szidni a tiszteket és a magisztrátust is jogtalansággal vádolta, mivel testvérét nem nevezte ki a polgárőrségben tisztnek. Véleménye szerint a jelenlegi tisztek nem értenek semmihez. Planckenauer hadnagy ezt megelégelte és felszólította Gablenzet: „Fogd be a szád és menj haza, mert részeg vagy!". Erre azonban csak tovább mérgesedett a helyzet, mert Gablenz a hadnagynak ugrott, megütötte, és fojtogatni kezdte. Eltelt vagy fél óra mire a kedélyek lecsillapodtak és Gablenz hazaindult, de előtte még a felesége és három dragonyos karddal bekapcsolódott a verekedésbe, amelynek során egy helyi polgár a kezén megsérült. A tisztikar ezt követően Gablenz lefokozását és elbocsátását követelte a tanácstól, ellenkező esetben saját lemondásukat helyezték kilátásba.41 A győri polgárőrség volt az egyetlen Magyarországon, amely a belső rend és közbiztonság fenntartása mellett ténylegesen kivette részét a franciák elleni harcból. Győr helyőrsége 1809. június 16-án megpróbálta átszakítani az ostromgyűrűt, ekkor ők fedezték a kitörő katonaságot. A franciák azonban könnyen felismerték őket kalapjaikról és megüzenték, hogy a város elfoglalása után a polgárőröket, amennyiben nem térnek vissza házaikba, hadifoglyoknak fogják tekinteni.42 40 A polgárőrségek felépítésére és 1809. évi szerepére lásd: MOLNÁR, 1992. 94-119. 41 BL AFE. Militaria. 6. d. 42 MOLNÁR, 2002.114-115. 75
