„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809 sebb katonaság vonult be. Kismartonban kb. 1000 fő állomásozott, viszont egy időre itt verte fel szállását Eugène Beauharnais, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia. Az ő és környezete ellátása további költségeket jelentett a város számára. Napóleon születésnapjának augusztus 15-i megünneplésére országszerte külön figyelmet szenteltek a franciák. Az alkirály az ünnepségekre egy nappal korábban érkezett Kismartonba és a kastélyban, a hercegi szobákban lakott. A franciák mindent megtettek az ünnepség minél fényesebb lebonyolítása érdekében. Te Deumot celebráltak, dörögtek az ágyúk, a katonaság pedig díszőrséget állt. Este bált rendeztek, ahova a helyi előkelőségek lányait meghívták, hogy a francia tisztekkel szórakozhassanak. Másnap Eugène elhagyta a várost, Sopronba távozott, még egyszer szeptember 3-án tért vissza, de ekkor már hosszabb időre.19 Kőszegen a De Pully-hadosztály 29. ezredének 600-700 főnyi katonája szállásolt be. A hadosztály parancsnoka és felügyelője a várossal közösen még a csapatok megérkezése előtti napokban pontos és konkrét előkészületeket tett. Mivel ismert volt az ezred pontos létszáma az ellátás területén semmilyen fennakadást nem tűrt meg és ugyanez volt a helyzet a lótakarmánnyal kapcsolatban is. Ha Kőszeg zökkenőmentesen oldja meg a csapatok ellátását, (ez francia részről Delorme felügyelő hatáskörébe tartozott) akkor számíthat — mint ígérte — a jóindulatára is.20 Ruszton, a legkisebb szabad királyi városban 100 főnyi drago- nyos talált szállást.21 Fejadag-szabályozások A városokban beszállásolt katonaság számára pontos fejadag-szabályozásokat írtak elő a franciák. Az egyik legrészletesebbet Sopronból ismerjük. A félreértések, panaszok és esetleges erőszakoskodások elkerülése ez esetben is a francia hatóságoknak érdekében állt, ezért a magánházakban beszállásolt katonák fejadagját Lauriston tábornok már röviddel a bevonulás után, június 2-án rendeletben szabályozta. Eszerint: minden francia katonának reggelire 1 pohár pálinkát vagy fél meszely22 bort kellett adni, ebédre levest, fél font23 marhahúst és főzeléket, vagy helyette tésztát egy meszely borral, vacsorára levest és főzeléket vagy utóbbi helyett fél font marhahúst és egy meszely bort, egész napra pedig másfél font kenyeret.24 Boinod tábornok szeptember 5-én újra megerősítette Lauriston június 2-i fejadag-rendeletét. Amennyiben a katona az előírt adagnál többet követelt, a „vendéglátónak" jogában állt azt megtagadni.25 Persze egy w JOVANOVIC, 1931.32-33. 2» MNL VaML KFL Kvt. i. 1313. irat. 21 AFR Prot. 1809. július 25. 22 1 messzely = kb. 4 dl. 23 1 soproni font = 0,55 kg. 24 MNL GyMSM SL Áll. Vál. i. 12. cs. 25 Fabricius, 1939.140. 69
