„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Franciák Magyarországon, 1809 tiszt ölében ül, aki simogatja a fejét. Thierry nem is engedte kivinni, hanem a következőket mondta: „Ez ám az igazán jó keresztyén, így szóla nyájasan, nem az urak. Hát miért? kérdém. Azért monda, mert a keresztyén vallás azt parancsolja, hogy ellenségeinket is szeressük s ez, mint látjuk, szereti az ellenségeit is."15 A beszállásolás olyan terhet jelentett, amely egy-egy város társadalmának egészét érintette. Ezek során igyekeztek a családok gazdasági helyzetét figyelembe venni, vagyis a jómódúakhoz több katonát szállásoltak el, esetleg tiszteket, akiknek ellátása drágább volt. A lakosság saját bőrén is tapasztalhatta a francia katonák közelségét és alapvetően nem ellenséges magatartását. A megszállás első időszakában nehéz a gyorsan átvonuló seregek létszámát és az egységeket pontosan rekonstruálni, könnyebb a helyzetünk a znaimi fegyverszünet megkötése után. Sopronba július 23-án a Durutte- hadosztály kb. 7000 katonája vonult be. Elhelyezésük csak a városban szinte teljesen lehetetlen volt, viszont a város határában a Hitzbügel földeken már július elején megkezdődött egy hatalmas barakktábor kiépítése. Ez a hadosztály 6000 katonájának tudott szállást nyújtani és csak a fennmaradó rész került a városba. A tábor méreteire jellemző, hogy 1 tábornoki, 7 parancsnoki, 58 tiszti, 6 altiszti, 355 legénységi, 65 konyha és 28 markotányos barakkból állt, összesen tehát 520 építményből, de ezek száma novemberre elérte az 544-et. A táborhoz tartozott még egy pékség és egy mészárszék is. A barakkok felépítéséhez, mai mértékegységre átszámítva, 1008 tonna fát használtak fel a környező erdőkből és gyümölcsösökből, tetejüket náddal fedték. A tábor befogadóképessége 6000 fő körül mozgott, vagyis egy hadosztály elszállásolására volt alkalmas.16 Ez a tábor szolgált a Durutte-hadosztály állomáshelyéül. A tábort tervszerűen építették, egész utcákat alakítottak ki. A lakosság csodájára járt a mesterien megépített barakkvárosnak. A fokozatos kivonulásokkal a tábor sorsa megpecsételődött. A város a kiürített barakktábort november 1-jén felmérte, ekkor 545 barakkból, illetve házikóból állt, majd november 6-án reggel 9-kor a tiszti barakkokat a legtöbbet kínálónak és készpénzzel azonnal fizetőnek árverésre bocsátotta.17 Ilyen hatalmas méretű tábor Magyarország egyetlen városában sem épült. Egy Pozsony mellettiről vannak ismereteink, de ennek befogadóképessége is „csak" 1000 fő körül mozgott.18 Viszont ebbe a városba, illetve környékére szintén egy hadosztálynyi katonaság (elsősorban a francia itáliai hadsereg szász egységei) vonult be. Győrnek a hadjárat magyarországi szakaszán stratégiai jelentősége volt, ezt követően pedig a megszállt területek fővárosa lett. Itt főleg itáliai származású katonák állomásoztak. Ez a három város egyben megyeszékhelyként is funkcionált. A további három településre nagyságrendekkel keve’5 Uo. 216. 16 KR1SCH, 2009. 60. v MNL GyMSM SL NRA. Fasc. 11. No. 2/a.; 2/b.; 3. 18 AMB Prot.mag. 1809. július 15. 68
