„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Franciák Magyarországon, 1809 ni, mindez nem akadályozta meg a franciákat, hogy ismét nagyobb számban jelenjenek meg a határ térségben. Május 25-26-tól a jelentések ismét a határ mentén sokasodó ellenséges csapatokról tudósítottak. Bécsújhelyről már 25-től fogva ismét rendszeresen jártak át a franciák Lajtaszentmiklósra (Neudörfl, Ausztria) ételért-italért, illetve takarmányért. Ezekben a napokban Kelet-Ausztriában súlyos élelmiszerhiány lépett fel, az árak folyamatosan emelkedtek, ezért az ekkor még megszállás előtt álló, de hamarosan hasonló gondokkal küzdő Magyarországról szállítottak gabonát ausztriai pékeknek. Emellett egyre több ausztriai lakos Magyarországon keresett poggyászával menedéket.9 Illéssy Ferenc biztos szerint két francia tiszt jelent meg a bécsújhelyi magisztrátuson, s 40 000 katona ellátására tétettek előkészületet. „Szemeimmel látom, melly seregesen tódulnak a franciák Újhely vidékére."10 Május 27-én Dallos György szolgabíró jelentésében egy franciát idézett, nem túl sok jót ígérve. A tiszt szerint Pozsony környékén ellenük inszurgenseket is bevetettek, ezért Magyarországot sem fogják kímélni. Ennek ellentmondó Tóth Antal biztos jelentése. Egy francia huszártiszt beszélgetett a wampersdorfi bíróval és kijelentette, hogy Magyarországra mint barátok jönnek, nem mint ellenségek, (ez egybe cseng Napóleon Bécsben kiadott proklamációjában megfogalmazottakkal) mert az ország semleges, a fegyvert leteszik és tudomása szerint a Sopron környékén állomásozó nemesi felkelők is visszavonultak.11 Ma már tudjuk, hogy Dallosnak lett igaza. Az ún. Lauriston-hadtestcsoport 1809. május 29- én átlépte a határt, néhány nap múlva nyomában a francia Itáliai Hadsereg is megtette ezt. Ezzel Magyarország a napóleoni háborúk során először és — mint később kiderült — utoljára hadszíntérré vált. Szerencsére csupán mellékhadszíntérré. A francia megszállás 1809. május 29. és november 20. közti időszakát két szakaszra oszthatjuk, a határvonalat a Károly főherceg által kötött znaimi fegyverszüneti egyezmény jelenti (július 12., I. Ferenc viszont csak 19-én szentesítette). Május végén és június elején a francia csapatok gyors átvonulása volt jellemző, ekkor zajlott a felvonulás Győr térségébe, ahol a nemesi felkelők és az osztrák hadsereg már gyülekezett. Június végén Napóleon erőinek nagy részét kivonta Magyarországról Bécs térségébe, ahol július 5-6-án lezajlott a francia győzelemmel végződő wagrami csata. Ezt követően sikerült a franciáknak a Duna bal partjára jutniuk. A már említett znaimi fegyverszünet megkötése utáni napokban, július 23-án kezdődött meg a franciák visszatérése a Rába vonaláig megszállt Magyarországra. Ezzel a megszállásnak az eddigieknél egy sokkal intenzívebb és tartósabb szakasza kezdődött meg. Ennek során a megszállt településeknek, így a szabad királyi városoknak is, egy sor hasonló problémával kellett megküzdeniük. Ezek olyan csomópontok, amelyek minden város életé9 Uo. ™ Uo. u Uo. 66
