„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Katona Csaba: A konyaktól Napólajosig – egy sajátos interpretáció, avagy császári utóélet
Franciák Magyarországon, 1809 a vámosoknak arra a kérdésre, hogy mi van a szigetre menő hajón, a válasz ez volt: „Napóleon konyakja". A történet jól hangzik, hogy igaz-e, az most másodlagos, az viszont nem, amiről már esett szó, hogy a védjegyévé vált kalappal a fején Napóleon alakja díszíti a konyakos üveget, ekként „őrködve" annak szigorú minőségi előírásai felett. Ez a sajátos formájú kalpag — nem véletlenül — ugyancsak a császár nevét viseli. A fejfedő valóban szinte összenőtt Napóleon alakjával, számos ábrázoláson viseli ezt, ami azt látszik igazolni, hogy meglehetősen gyakorta hordta ezt a fajta kalapot. Ha valahol Napóleont csak sematikusan ábrázolják, általában két jellemzőjét domborítják ki: a kalapot és igencsak jellemző kéztartását. A kalap népszerűségét jelzi, hogy a Pomáz melletti Kő-hegyen áll egy jókora szikla, ami — formája okán — a „Napóleon kalapja" nevet kapta a köznyelvben. Más kérdés, hogy a maga korában vélhetően számosán hordtak ilyet a fejükön, de hát közülük senki más nem lett a franciák császárává. Ami a jellegzetes kéztartást illeti, szintén erősen kötődik a császár alakjához. Olyannyira, hogy van olyan ábrázolás, amely nem őt, hanem unokaöccsét, III. Napóleont örökítette meg ebben a pózban, ő pedig teljes tudatossággal helyezte el úgy a kezét, mint nagybátyja, akinek hiába próbált nyomába érni. De vajon honnan ered az, hogy az egyik kéz a kabát alá van dugva? A legnépszerűbb magyarázat meglehetősen távol áll a hódító domináns pózáról szőtt elképzelésektől és gyakorlati alapon közelíti meg a problémát. E szerint Napóleont, mint oly sok kortársát is, rendszeresen vissza-visszatérő súlyos kólika és gyomorfekély gyötörte, ami pl. olyan sorsdöntő csaták közben is alaposan megkínozta, mint a drezdai, a lipcsei vagy a jénai. Ez az oka tehát annak, hogy egyik kezét gyakorta a kabátjába dugva tartotta, ti., hogy fájt a gyomra. E prózai ok pedig, mivel kevésbé volt ismert (vagy legalábbis nem elégítette ki a romantikus magyarázatot keresőket), idővel hősies és karakteres pózzá érett az időben. Született ezen felül olyan magyarázat is, amely szerint a császár — alacsony termetű ember lévén — ezzel a nem megszokott pózzal igyekezett elterelni a figyelmet apró mivoltáról. Más megközelítés szerint krónikus viszketegségben szenvedett, és így feltűnés nélkül tudta a hasát meg-megvakarni. Egy korzikai történet szerint pedig gyermekkorában épp az ólomkatonáival játszott (mi mással, ugyebár?), amikor egy kóbor kutya felkapott egy játékkatonát. A kis Napóleon ki akarta venni az eb szájából azt, ám a harcias állat zsákmányát védvén csúnyán megmarta őt, ez pedig oly mély nyomokat hagyott benne, hogy egyik kezét mindig kabátja alá rejtve tartotta. Nos, megkímélem az olvasót a további mélylélektani elemzésektől, hiszen a sok-sok véleményt olvasva talán még maga Napóleon is csodálkozna, mi mindent vélnek tudni róla. Napóleon nevéhez egy szín is kötődik: a Napóleon-kék. Erről a www.szintan.hu honlap az alábbiakat tartotta fontosnak közölni. Színnév: Napóleon-kék. A színnév másik változata: „napoleonkék". Színtartomány: kék. Árnyalat: sötétkék. Megtudhatjuk még azt is, hogy a kapcsolódó színnevek az 58
