„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Katona Csaba: A konyaktól Napólajosig – egy sajátos interpretáció, avagy császári utóélet
Katona Csaba: A konyaktól Napólajosig alábbiak: franciakék, Scheele-zöld, méregzöld, indigó. A szín színnévtípusa: összetett, személynév. Funkciója: általános, régies. Megjegyzés: Napóleon-kék: valószínűleg indigókék. Akiről pedig nevét kapta: „Napoleon Bonaparte (1769— 1821), francia hadvezér, császár." Nos, aligha kell hosszabban fejtegetni, hogy Napóleon jellegzetes színű kabátja lehetett a névadó, bár meg kell jegyezni, meglehetősen gyakori a piros ruhás ábrázolása is. Valamiért azonban a kék egyik árnyalata — és nem a szürke ötven árnyalata ... — kapta nevét a császárról. Van még egy olyan holmi, ami szintén értékével, kvalitásával állít emléket Napóleonnak, ez pedig a legendás Napóleon-arany. Ezt a fajta aranypénzt 1803 és 1915 között verték, a pénzek 900-as finomságú ötvözetből készültek. A név eredetét nem kell magyarázni: az első kibocsátásokat még maga a császár eszközölte, és a kor szokásának megfelelően Napóleon saját profilját verette az általa forgalomba hozott aranypénzre. így tehát kezdetben az ő arcképét ábrázolta a pénz, amely 20 (ez a 21 milliméter átmérőjű, 6,45 grammos érme volt a legelterjedtebb) és 40 frankos címletben készült eleinte, de idővel aztán vertek 5, 10, 50 és 100 frankos Napóelon-aranyat is. E pénz népszerűségét mutatja, hogy több mint száz évig készítettek Napóleont: a császár után az egymást követő francia uralkodók (XVIII. Lajos, X. Károly, Lajos Fülöp) királysága, 1848-1849-ben a második köztársaság, 1870 után III. Napóleon császár, majd a III. köztársaság idején is népszerű volt a magas értékű, az utókor által az euro előtti euronak is nevezett arany (de természetesen a királyság és a köztársaság idején nem Bonaparte feje volt a pénz egyik oldalán). E ponton pedig állítsunk emléket annak a francia vésnöknek, akinek nevéhez az első Napóleon-arany (is) fűződik: ő volt Pierre Joseph Tiolier. Napóleont vezéri kvalitásai tették alkalmassá arra, hogy a sportban is megidézzék alakját. Az alábbiakban csak a magyar és nemzetközi labdarúgásból hozok példákat, ezek is kiválóan példázzák a népszerűségét. 2006 novemberében, amikor elhunyt a legismertebb magyar labdarúgó, a hazai sajtó és futball legendás alakja, Szepesi György rádióriporter nyilatkozott úgy, hogy Puskás Ferenc (az Öcsi, a Száguldó Őrnagy) nem volt más, mint a magyar labdarúgás Napóleonja. De úgy fest, hogy a foci világában ettől függetlenül is népszerű a császár alakja. 2007 nyarán az egyik weboldal nevezte a francia válogatottat 2000-ben Európa trónjára segítő Roger Lemerre szövetségi kapitányt a foci Napóleonjának. Ffogy miért is? Ezért: „1769. augusztus 15-én, azaz pontosan 238 esztendeje Korzika szigetén világra jött egy gyermek. A kis Bonaparte, mert szülei ezt a nevet adták neki, aztán egy nap fejébe vette, hogy Franciaország nevében meghódítja Európát, és ambiciózus tervét csaknem véghez is vitte. Annak még csak hét éve, hogy egy másik hadvezér, Roger Lemerre ugyanezt a célt tűzte ki maga elé, igaz neki mindössze 23 ember, egy korlátozott méretű csatatér és csupán egy golyó állt rendelkezésére, hogy nem kevésbé nagyra törő vágyait beteljesítse. A francia fiúk 2000-ben Napóleonénál jóval humánusabb módszerekkel megtették 59