„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Winkler Gusztáv: A győri sánctábor kutatása
WINKLER GUSZTÁV A GYŐRI SÁNCTÁBOR KUTATÁSA Bevezető, előkészítő munkák A dolgozat a győri sánctábor kutatásával és a csatatérhez kapcsolódó további tábori erődítmények felderítésével, lokalizálásával foglalkozik. A kutatás legnagyobb nehézsége a műszaki szakterületen abban van, hogy a történeti evidencia ellenére gyakorlatilag nincs semmi nyomuk a 19. század katonai felmérésein, amelyek minden más esetben a geometriai kiindulást jelenthetik. Továbbá szemmel jól látható, markáns terepi maradványokkal sem lehet a sáncvonal nyomvonalát megbízhatóan alátámasztani. A kutatás folyamán ennek ellenére megkíséreltük a sánctábor elemeit azonosítani, topográfiai térképek, légifényképek [9], [10], [11] és terepi mérések segítségével. Az alapvető módszer a rendelkezésre álló adatforrások kiértékelése után egységes térinformatikai rendszer létrehozása volt, hogy a legeltérőbb adatforrásokat ebbe az egy rendszerbe integrálni tudjuk. Majd az így feldolgozott információk értékelését követően az érdekes terepszakaszokon terepi felméréseket is végrehajtottunk. Ezzel a módszerrel az egész vonalból (elméletileg kb. 7 km) mintegy 3 km-es szakaszt sikerült azonosítani. A többi közül a déli (kb. 1 km-es) vonal már egyáltalán nem vizsgálható a Rába szabályozása, a teljes természetátalakítás miatt. Az északi, mintegy 2 km még további vizsgálatot igényel, nagyobb reményt a zárószakasz felderítéséhez fűzhetünk. Az 1. ábrán látható módon a sánctábor vonalát három részre osztottuk, az első (jól kutatható) az 1., 2., 3. számot viseli, a középső a 4., míg az északi szakasz az 5. Ezen kívül bejelöltük a nagy valószínűséggel nem ide tartozó objektumokat is (E). Arra a kérdésre, hogy kiépült-e 1809 nyarára a sánctábor, természetesen igennel felelhetünk [1]. A hadijelentések, leírások részletesen foglalkoznak vele, hiszen lehetővé tette, hogy a János főherceg vezette hadsereget északnyugat felől nem érhette közvetlen támadás [3], [4], [6], A történeti munkák fellelhető rajzi mellékletei is mindig ábrázolják (igaz, leggyakrabban összefüggő vonalként). Ennek a történeti bizonyosságnak mond némileg ellent az, hogy nincs „hivatalos" topográfiai térkép az erődvonalról, holott minden más korabeli erődítmény ábrázolásra került valamilyen formában a térképeken (a francia felderítési anyagokról és a tervező Franz Értei vázlatáról a későbbiekben szólunk) [718]. Maga az erődvonal szerkezete a következő alapvető kérdés. A rekonstrukciós rajzok által sugallt folyamatos, összefüggő sáncvonal képe bizonyos fokig érthető. A masszív, zárt védelmet sugalló ábrázolások mindig elfogadottak az ilyen esetekben. Csakhogy már katonailag sem indokolt ez a megjelenés, mivel 279
