„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában ga alá tartozó tisztek közül indítsa útba Csollich Károly vezérkari századost a főparancsnoksághoz, Voith vezérkari őrnagyot és Szécheny Pál vezérkari főhadnagyot, Andrássy János gróf tábornok, lovasdandár-parancsnokhoz.47 Értei alezredes másnap jelenti a vezérkari főnöknek az intézkedései végrehajtását a Rába árasztásáról és az elsáncolt táborról, a hídveréshez szükséges anyagok készenlétbe helyezéséről, és a sáncok védelmére szolgáló 12 gyalogos századról és három lovasosztályról.48 Május 26-án Értei alezredes Gomez altábornagyhoz felterjesztett jelentésében beszámol a sánctábor további megerősítéséért folyó munkálatokról, kiemelve, hogy 8000 fős gyalogsággal és megfelelő számú lö- veggel ellen tud állni a francia támadásnak.49 E jelentések alapján a vezérkari főnök az elrendelt intézkedéseit május 27-én két utasításában közli Értei alezredessel.50 Egyrészt az elsáncolt tábor védelméhez szükséges három osztály lovasságot, báró Mecséry János altábornagy, a dunántúli kerület parancsnoka a lehetőséghez képest a leggyorsabban oda fogja rendelni. Másrészt, ha Magyarországra betör az ellenség, a nemesi felkelés csapatait Győr körzetében fogják összpontosítani. A sánctáborban 6000 fő, Győrben 2000 katona fog a védelem rendelkezésére állni. A csapatok összevonására a jel tizenkétfontos lövegből három lövés. Erre másnap Értei alezredes a vezérkari főnöknek felterjeszti a Győrben és körzetében elhelyezkedő csapatok kimutatását és a jelentést a vizek árasztásáról.51 Széchenyi főhadnagy szemtanúja volt, amikor május 22. és 31. között megfelelő erejű felkelő csapatok vonultak Győrbe és a sánctábor védelmét is biztosították. Erre már nagy szükség volt, mert az ellenség Lauriston-hadtestcsoportja, átlépve a magyar határt, 1809. június 2-án elfoglalta Mosont és Óvárt, és veszélyeztetni kezdte Győrt, ahová a nádor is megérkezett főhadiszállásával. Helytállása első csatájában, az 1809. június 13-i és 14-i győri csatában A francia támadás elhárítását szolgáló Győr körüli sáncok a Mosoni-Duna és a Rábca között Pinyéd falu vonalában és Abdánál, a Rábca hídjánál helyezkedtek el. A várostól nyugatra kiépített mintegy 7,7 kilométer hosszú sáncrendszer védelmét ellátta: 16 gyalogos század 2240 fővel. Az ifjú Széchenyi főhadnagy cselekvő részese volt a sánctáborban, a pesti 2. sz. gyalogzászlóalj (négy század), a komáromi 7. sz. gyalogzászlóalj (hat század), a vasi 6. sz. gyalogzászlóalj (hat század). Az 5. tüzérezred tíz lövege (öt hatfontos ágyú, három hétfontos tarack, két háromfontos ágyú; a sánctábor déli szélén egy hatfontos löveg és két hétfontos tarack, a két háromfontos ágyú a mosoni Duna-ág átjárásánál, Révfaluval 47 Uo. 1809:5/119. 48 Uo. 1809:5/124. 4,f Uo. 1809:5/129. 5° Uo. 1809:5/132., 133. sí Uo. 1809:5/139. 21
