„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
Franciák Magyarországon, 1809 szemben) tüzelőállásai elfoglalásának. Valamint a 14 lovasszázad 2020 fővel (a Vas és Nógrád megyei ezredek hat-hat, soproni lovasosztály két százada) elhelyezkedésének. A sánctábor lovassága osztály (két század) kötelékben előőrs szolgálatot látott el Öttevény és Barátföld körül, amikor június 3-án este 8 órakor váratlanul ellenséges támadás érte, amelyet visszavertek, de a francia lovas felderítés és a két fél csatározása egész másnapig folyt. A valóban folyó harci eseményen kívül a védelmi állásokban lévő katonák feszültségét pánikká fokozta, hogy 1809. június 3-ról 4-re forduló éjszakán a Csanaknál álló soproni lovasosztály előőrsei tévedésből lövöldözni kezdtek egy parasztszekérre, amire elterjedt — itt vannak a franciák. A vaklárma olyan riadalmat keltett, hogy az éjszaka folyamán a győri sánctáborban, sőt a várban is riadót rendeltek el és a védők fegyverben állásaikban várták az ellenséges támadást. A franciákkal 4-én és 5-én a lovas-összeütközések tovább folytak Győrtől északnyugatra, a sánctábor előterében. Az ifjú Széchenyi június 5-én számolt be levélben apjának a város körüli helyzetről, első háborús élményéről. Közli, hogy két napja éjjel és nappal nincs nyugalom, nagy a riadalom és a lárma, fegyverben kell állniuk. A felkelők a győzelem reményével várjál a megütközést a franciákkal. A fiatal főhadnagy a legtürelmetlenebbek közé tartozott. Katonai tapasztalatlanságából legyőzhetet- lennek gondolta a magyar nemesi felkelő hadsereget és bevehetetlennek a győri erődítéseket, a sáncrendszert és a várat. Megítélése szerint Győr városa jól meg van erődítve: mintegy 24 000-re becsülte a védelem erejét, s a kiépített sáncokat áttörhetetlennek tartotta. Biztosította apját, hogy az ellenség zaklatásai, támadásai ellenére a védők, köztük ő is, bátran néznek a halálnak is elébe. Szülei példájára a hit és erkölcs, a király és a haza iránti hűség vezeti minden lépését. Közölte azt is apjával, hogy Győrben nem Hegedűs Józsefhez szállásolták be Pál testvérével, hanem báró Értei alezredes úr lakásába.52 Széchenyi István gróf apjának felvázolt helyzetképét már annak ismeretében küldte, hogy június 5-én József nádor és Gomez altábornagy intézkedtek a csapatoknak a sánctáborba és az egész védővonalba történő felállítására.53 A vezérkari főnök június 6-án pontosan meghatározta a nemesi felkelés vezérkara tisztjeinek, így az ifjú főhadnagynak feladatkörét is, az alábbiakban: „A főszállásmesteri törzs tisztjeit a következőképpen osztom be és alkalmazom: [...] Báró Értei alezredes úr irányítja a győri tábor erődítését; gondoskodik a tűzifáról, a kutakról; őrizteti a tábort; alkalmazza az ágyúkat; stb. Nevezett alezredes úrhoz Tanárky főhadnagy és Széchenyi István főhadnagy lesz beosztva."54 Majd részletesen intézkedik a vezérkar és tisztjei tevékenységére a harc során, amit a tisztek sajátkezű aláírásukkal vettek tudomásul. Ugyanebben az időben készült el a vezérkar törzs- és főtisztjeinek egy másik beosztási listája, amelyen két ezre52 MNL OL SzCsL. I. k. 9. sz. II. cs. 39. sz. 37-38. föl.; Széchenyi, 1896. 7-9. 53 HL VI. 4.1809:6/38., 39., 40. 54 Uo. 1809:6/40. 22
