„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet
Franciák Magyarországon, 1809 József- és a Blankenstein-huszárezredek egy-egy osztályát, egy fél lovasüteget, valamint két darab háromfontos löveget küldött a hídhoz. A lovasság a dabrókai major előtt állt harcrendbe. Jobbszárnyon a veszprémi ezredesfőhadnagyi, mögötte az ezredeskapitányi osztály, balszárnyon a József-huszárok, mögöttük a Blankenstein-huszárok álltak fel. A háromfontos lövegek az úton foglaltak tüzelőállást. A fél lovasüteg közvetlenül a hídhoz ment a gradiskai határőrök és Veszprém megyei főstrázsamesteri lovasosztály támogatására. Gosztonyi állása előnyösnek volt mondható, hiszen a hosszú, szűk hídon a franciáknak nehéz volt támadást indítani, amit a gyalogság felfoghatott, a mögöttük álló lovassági tartalék pedig készen állt az ellentámadásra. Nugent ezredes táborkari főnök a hadsereg visszavonulását előkészítendő a Blankenstein-huszárokat elvezényelte Andrássy dandárából a borsosgyőri állásba.44 Ez azért jelentett problémát, mivel Gosztonyi lovasságában csupán egyetlen gyenge reguláris lovasosztály maradt. Egyetlen komoly probléma az állással az volt, hogy a kamondi gázlót nem védték. Kérdéses, vajon egyáltalán tudott-e Gosztonyi az átjáróról. Lipszky alezredes, aki június elején alaposan felderíthette a környéket, jelentésében említette a gázlót, de ezt az adatot nem volt módja közölni Gosztonyival. Mindenképpen a táborkari munka hiányosságát jelzi, hogy az ütközetben fontos szerepet kapó gázlóról Lipszky nem értesíthette a híd őrizetét átvevő parancsnokot a környék földrajzi viszonyairól. A francia csapatok délután három órakor indították meg a támadást két irányból. A Durutte-hadosztály élcsapata, a 23. könnyűgyalogezred két zászlóalja tüzérség fedezetében a híd ellen indult, míg a 9. huszárezred a kamondi gázlónál próbálkozott az átkeléssel.45 A francia tüzérség eredményesen lőtte a gradiskai gyalogság állásait, így a francia könnyűgyalogosok átkelhettek a hídon, elfoglalhatták a hátrahúzódó határőrök, illetve inszurgensek híddal szemben kialakított védelmi állását.46 A francia tüzérség az osztrák lovastüzérséget is visszavonulásra kényszerítette. A határőrök a híddal szemközt lévő téglavető épületéhez vonultak vissza a lovastüzérséggel együtt, és itt fejtettek ki újabb ellenállást. Időközben a franciák a kamondi gázlónál is átkeltek. A 9. huszárezred, amely már két napja a környéken tartózkodott, a Marcal-mentén a híd két oldalán alaposan felderítette a terepet. A csatározások során bizonyosan megtalálták a szegvári gázlót,47 de az túlságosan közel volt Andrássy tornai táborához. így akadhattak rá a kamondi gázlóra is, amelyen a huszárok előőrsei a híd elleni támadással egyidőben átkeltek. Amikor Gosztonyi tudomást szerzett a veszélyes francia akcióról, a dandárénak jobbszárnyán álló József-huszárokat küldte a gázlóhoz. Az erdélyi huszárok visszaszorították az átkelt franciákat, de a 9. hu« ÖStA KA AFA Ms. 60/2 539. « Thoumas, 1887. 232. 46 VERESS D„ 1987.101. 47 HUNKÁR, 2004. 56-57. 210
