„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet szárezred zömének beérkeztekor a franciák kerültek fölénybe. A rohamot a Jó- zsef-huszárok csekély számuk miatt nem állhatták ki, és visszavonultak. Gosz- tonyi a veszprémi ezredeskapitányi osztályt küldte a József-huszárok segítségére, de a veszprémieket magával rántották a menekülésbe csapó huszárok. A két osztály a dabrókai udvarház mögé vonult vissza. Az udvarháztól délre álló veszprémi ezredesfőhadnagyi osztály Gosztonyi parancsára az előrenyomuló franciákra támadt.48 Az inszurgensek olyan hirtelen tudták megrohanni a franciák jobbszárnyát, hogy azok kénytelenek voltak visszavonulni, ezzel a veszprémi ezredeskapitányi osztály és a József-huszárok időt nyertek, rendezték soraikat, így újra kialakíthatták az arcvonalat. A kamondi francia átkeléssel a franciák remekül ki tudták használni János főherceg törzsének kusza viszonyait. Ha Gosztonyi időben értesült volna a kamondi gázlóról, akkor az ott felállított őrség meg tudta volna akadályozni a francia lovasság átkelését. Ez azonban elmaradt, így a franciák a két átkelőhelyet viszonylag gyorsan és könnyedén el tudták foglalni. A vati hídon átkelt a Col- bert-dandár másik két lovasezrede, így Gosztonyival szemben immáron jelentős túlerő állt.49 A francia lovasság vonalának fedezetében a francia könnyűgyalogság balra kanyarodott, hogy a Nagykamondtól keletre elterülő erdőt elérje, és Gosztonyi vonalának jobbját az erdőből megtámadhassa. Gosztonyi csapatai azonban észrevették az újabb francia fondorlatot, a gradiskaiak gyorsan az erdőbe siettek, ahol csatlakozott hozzájuk az erősítésként küldött grazi landwehrzászlóalj is. A franciák a tüzérséget is átvonták a Marcalon és délután öt órakor tüzet nyitottak a dabrókai csapatokra. Gosztonyi öt lövege viszonozta a tüzet, de egy órai harcot követően a francia tüzérség fölénybe került, Gosztonyinak vissza kellett vonulni. Mivel ekkorra már a fősereg biztonságos távolba ért, a dabrókai csapatok lassan, lépcsőzetesen, a tüzérség folyamatos tüzelése mellett teljes biztosításban vonták vissza magukat. A jobbszárnyon a kamondi erdőben a gyalogság az erdő szélén, a lovassággal egyvonalban maradva hátrált. A franciák lassan követték a visszavonulást, nem zavarták a menetet, amely Karakószörcsö- kig50 tartott, ott rövid pihenőt tartottak, majd egészen Nagyszőlősig folytatódott. Ezzel az ütközet nyugati tengelyében a harcok elültek. A reguláris csapatok és az inszurgensek 17 halottat és 40 sebesültet vesztettek (köztük három sebesült tisztet a József-huszároktól).51 A franciák veszteségéről nincsen ilyen pontos adatunk. Maretich 600 fős becslése52 rendkívül túlzó. Mivel a francia ezredek tiszti veszteségadatai szerint mindössze a 9. huszárezred 48 R[ugonvalvi] Kiss, 1909-1911. II. köt. 127. 44 Aubier, 1891.186-187. 50 Feldzug, 1809. 96. 51 ÖStA KA AFA Ms. 60/2 545.; WÖBER, 2001.13. Gosztonyi csapatainak veszteségét 300 főre teszi. 52 Uo. 211
