„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet
Franciák Magyarországon, 1809 várta a felderítési eredményeket, hogy azok ismeretében döntsön a támadás további folytatásáról. A Marcal-vonal katonaföldrajzi leírását nem kisebb személy, mint Magyar- ország első általános térképét elkészítő Lipszky János jelentéséből ismerjük: „A Marcal, az előbbi esetben — ti. a Rába-vonal áttörésekor — az ellenség szempontjából aktív, a mi oldalunkról passzív vonal, és úgyszólván a mi bázisunk, és egy nyugati ellenség ellen mindigis az lesz, és annak kell lennie; ezen felül a legszorosabb összeköttetést jelenti a Rába folyóval és Győr erődjével, Karakó felett Gógánfánál ered. Ezen a mocsáron Karakó és Marcaltő között életveszély nélkül alig lehet átkelni, és legfeljebb öt átkelő van rajta, nevezetesen Mihályiénál, Megyernél, Karakónál, Vatnál és Marcaltőnél, amelyek közül az elsők kisebb jelentőséggel bírnak, az utóbbi három néhány üteg és kevés határozott csapat segítségével többszörös ellenséges túlerő ellen remekül védhető. A gyalogságot lovasságnak kell támogatnia, kiváltképpen a stratégiailag passzív balszárnyunkat Sümegtől Tüskevárig kell erős lovassággal megszállni."23 A részletes ismertetés során Lipszky még említ egy hidat Megyernél, egy-egy gázlót és gyalogú tat Szegvárnál és Nagykamondnál.24 János főherceg seregének Tüskevárra vonulásával Lipszky, aki június első napjaiban az általa említett átkelők védelméről gondoskodott, visszavonta csapatait a vati átkelő, illetve a Sárvár-Pápa főút védelmére.25 Érdekes módon azonban nem jelentette a két nagy híd melletti kisebb átkelési lehetőségeket, így azokat János főherceg seregének utóvédjei nem szállták meg. Ennek a ténynek fontos jelentősége lesz. Grouchy tábornok Szombathelyen azt a feladatok kapta, hogy nyomuljon előre Rádócra, és derítse fel a körmendi tábort. Ehhez a már alatta lévő erőkhöz két újabb lovasvadász-ezredet kapott. Június 8-án este közelítette meg Körmendet a francia elővéd, és azonnal jelentette, hogy János főherceg keleti irányba távozott. Eugène a dragonyoshadosztályt Ikervárhoz rendelte, Grouchyt pedig a maradék négy lovasvadász-ezreddel üldözésre indította.26 Grouchy csak 9-én reggel indult el a postaúton, és a hídvégi híd helyreállítása után a Rábán átkelve főerejével aznap Vasvárt foglalta el. Felderítői azonban nagy területet jártak be. A Sárvárt elfoglaló Lauriston-hadtest Eugène főerejének közvetlen elővédjét alkotta. A sárvári Rába-híd június 8-i elfoglalását követően az Eugène által felállított felderítő könnyűlovassági háló centrumában nagyon fontos szerep hárult Colbert-re. Balszárnyával a Kenyéribe küldött 7. lovasvadász-ezreddel fel kellett vennie a kapcsolatot a Rábcán 8-án Sövényházánál átkelt Montbrunnel, centru23 ReiszT., 2009.273. 24 Uo. 288. 23 Uo. 292. 23 DU CASSE, 1859. 263-264.; VlGNOLLE, 1901.1387-1391. 204
