„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Franciák Magyarországon, 1809 azt a feladatot kapta, hogy Chasteler-t és Gyulayt tartsa szemmel, mivel ezek veszélyeztethették a hadsereg hátát. így Marmont-ra biztosan nem számíthatott Eugène, de ennek már nem is maradt jelentősége, mivel a hadműveletek Körmend környékétől eltávolodtak. A másik információ a tiroli lázadásról szólt. A francia hadvezetés számára kellemetlen események játszódtak le Graz mellett is. A Hacker alezredes parancsnoksága alatt Graz erődjében visszamaradt őrséget Napóleon többszöri parancsa és ismételt erőfeszítések árán sem sikerült megadásra kényszeríteni. Maga az erőd birtoklása közvetlenül ugyan nem jelentett veszélyt, de a körülzárásra Macdonald-nak Broussier teljes hadosztályát hátra kellett hagyni egy huszárezred fedezetében, ami csökkentette a Magyarországon bevetett haderőt. A kialakult helyzetben Eugène nem tehetett mást, mint a Karakónál és Mer- sénél álló erőivel a lehető leggyorsabban Pápa felé menetel, ott egyesíti hadseregét, majd Győr irányába üldöz tovább.57 Az előőrsöktől kapott hírek alapján biztosnak tűnt, hogy Pápa alatt nem lesz csata. A hadsereg két oszlopának ennek ellenére fel kellett készülnie az összecsapásra, és teljes menetbiztosítást kellett tartani. Az élen mindenhol könnyűlovasság haladt. A jobboldali oszlop, tehát Grenier alatt Séras, Durutte és Severoli hadosztályai előtt Sahuc négy és Colbert három könnyűlovasezrede élén Grouchy, a baloldali oszlop: a badeni dandár, d'Hilliers alatt Pacthod hadosztálya, a királyi gárda és a dragonyoshadosztály élén három könnyűlovasezredével Montbrun. A június 12-i eseményeket, csakúgy mint az előző napon történteket is, János főherceg visszavonulása határozta meg. Csapatai 11-én késő délutáni és esti58 órákban érkeztek Pápára, csak 12-én a dél utáni órákban indultak tovább. Késő este vonultak be Tétre, ahol egyesültek a Győrből eléjük menetelt nemesi felkelő csapatokkal. A hadsereg védelmét két utóvéd látta el. Az egyiket Andrássy vezérőrnagy nemesi felkelő lovassága és reguláris huszárai, a másikat Ettingshausen vezérőrnagy gyalogosai és tüzérsége alkotta. Andrássy Borsos- győrnél alakította ki arcvonalát, előőrsei már 12-én a reggeli órákban Szalókon felvették a harcérintkezést a Merse felől előrenyomuló Montbrun lovasvadászaival. A két francia oszlop élén haladó könnyűlovasság azonnal jelentette Eugéne- nek, hogy az ellenséges csapatok a dél utáni órákban elhagyták Pápát.59 Ez azonban nem szegte kedvét a franciáknak. Eugène kiadta a parancsot az ellenséges utóvéd megtámadására.60 A késő délutáni és esti órákban Pápán, illetve környékén heves harcok bontakoztak ki.61 A francia lovasság és a badeni dan57 E16. 5» Nagy, 2003.121. 58 REISZT., 2009.293. M Du Casse, 1859. 265-267. 61 Grouchy, 1873.32-33. 178
