„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)
Franciák Magyarországon, 1809 Én Szeretsés! Két boldogság Környékezi lel kémét, Ha a' fegyver, s háborúság Sírba dönti testemet. Az én Fánim Könnyeivel Sirhalmomat öntözi Hazám gondos kezeivel Hültt testemet fedezi. Dicső halál! — boldog gyermek! Kit illy Anya temet-el, Kinek halmát a' Kegyesek Áztatják hű Könnyekkel. Félre! — Félre! — had törjek hát Páris vad kőikéire, Ne dúlja többé a' hazát — Ne tőrjén Szépeire! Márs Karomat erösitti Ámor bátorságot ád, Az tettemet ditsöitti Emez jutalmat-is ád. Ne hall hat meg zokogással Fáni! Kár le-hullani, A' Rózsának virradtával Születvén már lankadni. Hozzád köti Hymen édes Láncza maid hü Szivemet! Ne hall hát meg Kedves-Édes! És ne sirass engemet.110 Összefoglalás Összegzésként elmondható, hogy a Napóleon támadásai ellen összehívott nemesi felkelések jelentős nyomot hagytak irodalmunkban: saját stílusbeli karakterük és mennyiségük miatt külön csoportként kezelhetjük az inszurgens dalokat, indulókat. Az indulók szövegét többnyire Pálóczi Horváth Ádám, vagy egy-egy vármegyei nótárius, falusi deák vagy lelkész alkotta, illetve másolta be saját 110 Kresznerics Ferenc dalgyűjteményei. II. köt. la-4b. 156
