Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Bécsi levéltári források

tér közelében kellett volna maradnunk abból a megfontolásból, mivel nem vagyunk elegen­dő ágyúval ellátva egy ilyen jelentős város elfoglalásához. A lőszer és a lőpor túl kevés, több német gyalogos kellene még, ugyanis a vármegyeiek mindegyike elszökött; órájuk egyéb­ként sem lehet számítani. Egy ilyen erősséget három helyen — mint ez hadiszokás — lehetne megrohanni. Száz német gyalogja van, de a megmaradtak is sebesültek. Hat napja nincsen kenyere, nagy a hiány vízből is. Hasonló helyzetben vannak a lovasok is, lovaik takarmány nélkül. Tehát november 4-én felkerekedtünk, és a csatatér közelében támadásra alkalmas helyen letáboroztunk. Egy hídon átvonultunk, ott ugyanis egy jobb átjárón mentünk át. Agyúikkal Fehérvárról el tudtak érni, de szinte nem volt más lövés, csak golyó nélküli. 5-én a napfelkeltével felkerekedtünk és körülbelül három mérföldet vonultunk. Tárkányba [jutottunk], ami egy erdőben van. Ezen a napon Pálffy úr, és Praun úr az utat Komárom felé vették, ami a Feldherrnek kényelmetlen és sérelmes volt. Ugyanis egymás között meg­hagyták, hogy megtárgyalják, mit kellene a továbbiakban tenni az ellenséggel szemben. Az élelemről is, amit felségének és fenségének leghamarabb küldenie kell és a kótyavetyél4 is meg kell tartani. Ferdinand gróf írt Pálffy és Praun uraknak barátian, és panaszkodott elvo­nulásuk miatt. Kérte, hogy jöjjenek Győrbe, hogy ott aztán Zrínyi gróf, Nádasdi úr, Maraxi úr, [és] Gall úr november 7-én együtt őket várják. Heinrich Matthias Graf von Thurn Zdenko Berka úr és Heinrich Matthias Graf von Thurn jelentése a fehérvári csatáról. ÖStA_HHStA_UA_AA_Fasc. 125._Konv. A._fol.: 117r-121v 18. Prépostvári [Bálint] írja a győri Obristnak a Szabadkánál64 65 lévő táborból 1593. november 17-én. Isten segítségével a mai napon ide értünk és holnap reggel Fülek alatt leszünk. Kegyel­­mességednek bizonyosan írhatom, hogy egész Magyarországon ilyen erős várat [még] nem láttam. Ugyanis ez magas és erős palánkokkal, bástyákkal és [ezek mögött] nagy töltések­kel rendelkezik. Ehhez [tartozik] két, másfél kopja mély vizesárok. Az egyszerű nép azt mondja, ha ez a vár a miénk, akkor Fülek [is az lesz]. Most volna itt az idő, hogy uramat híven felszólítsák, [hogy] kegyelmed ugyanott Esztergomot megost­romolja. Amennyiben aztán kegyelmed Esztergomot bevenné, hát akkor egyenesen Buda alá lehetne [menni] és mi innen Pest alá vonulhatnánk. Nincs kétségem, [hogy] azt is be lehetne venni, és a farkasokat, valamint a rókákat is onnan ki lehetne űzni. Most kegyel­med pontosan azt tegye és azon legyen, azért hogy egymás között egyességet bírjunk. Ha ez így történik, [akkor] Isten segítségével György napjára elintézhetjük [a dolgot]. [...] Prépostvári úr írja a győri Obrist úrnak 1593. november 17-én a szabadkai táborból. ÖStA_HHStA_UA_AA_Fasc. 125._Konv. A._fol.: I40r-v 19. Nemes gróf, különösen baráti, bizalmas szeretett úr, sógor és atya, részedre baráti és jóindulatú 64 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. Végh 2012. 133. 65 A füleki szandzsákhoz tartozó Szabadka vagy Szobotka palánkja. A bácskai Szabadkától megkülönbözte­tésül sokszor a Fülek alá tartozó Szabadkaként említették. Haddal 1557-ben rakták meg és a keresztények 1593. év végén foglalták vissza. A palánk 1593. évi elfoglalásáról lásd: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 125. Konv. A. föl.: 153r; Tóth 2000. 144.; Hegyi 2007. 810-814. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom