Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Bécsi levéltári források
[vontatásához] ígérték, nem küldték meg, ezek hiányában egy Singerint és egy Notschlangent46 mindenféle tüzérségi eszközzel együtt Komáromban kellett hagynunk. Tehát alig [valamit], csak legszükségesebbeket — kevés löveget és hadianyagot - tudtunk [magunkkal] vinni. Alig állt rendelkezésre élelem, épp csak annyi, ami néhány markotányosnál47 [volt], akik a magyar uraknak szállítottak ezt-azt. Amikor hozzávetőlegesen Fehérvártól öt mérföldre jutottunk és éjszakára tábort vertünk, ezen az estén Zrínyi gróf úrral, Pálffy úrral, Nádasdi úrral és Istvánffy úrral együtt tanácskozni mentem, mivel elég közel [voltunk] Fehérvárhoz, hogy vajon még tovább Veszprémre vagy Fehérvárra kellene vonulnunk. Mivel igen közel [voltunk] Fehérvárhoz és Veszprém még tíz mérföld lett volna. Eltekintve attól, hogy kevés ágyú állt rendelkezésre, amely akár Veszprém, akár Fehérvár ostromához elegendő lett volna, mindenki (kivéve Zrínyi grófot) utóbbit tanácsolta azzal a megfontolással, hogy midőn a várost nem [is] vesszük be, [az ellenséggel] megütközhetnénk. Tehát másnap Fehérvár felé vonultunk tovább és a várostól messze letáboroztunk. Noha még szívesen tábort vertem volna egy mérföldnyire Fehérvártól, de mindenki, különösen a magyarok kívántak egyhuzamban tovább vonulni, amit nekik, hogy ne szegjem kedvüket, muszáj volt megengednem. Másnap, október 30-án, hozzávetőlegesen déli egy órakor fél mérföldnyire a város elé megérkeztünk. A köd olyan sűrű volt, hogy egyik a másikat húsz vagy harminc lépésről alig ismerhette fel. Emiatt sem a helyet, sem a várost nem vehettem észre, és nem is láthattam. Muszáj volt hitelt adnom azok jelentésének, akik ezeket a helyeket korábban már ismerték. Mert így alakultak a dolgok, Huszár Péter pápai Oberhauptmannx és Vajda Kristóf győri Hauptmannt közel hatezer magyar darabonttal, egynéhány mezei ágyúval és egy kalauzzal előre küldtem elfoglalni az Ingovány nevű külső várost, ahol a bég lakott. Emellett a komáromi Obristot, Erasm Praun urat, aki a Feldmarschall tisztséget betöltötte, Georg Hauptmann úrral és a legjobb győri kalauzokkal, valamint néhány lovassal együtt tábort verni elengedtem. Aki pedig - kétség nélkül - a köd miatt és hogy nem volt helyismerete, nem tudta ezt megtenni, hanem utánam küldetett, hogy tanácsot adjak neki. Tehát Hans Jakob Graf von Thurn gróffal és Ulrich von Königsberg úrral, akik egy-egy zászló lovas lövészt vezettek, [valamint] Bernhard Leo Gall-lal együtt, aki Obrist-Zeugmeisttrként szolgált, és [még] néhánnyal, akik szintén itt várakoztak, a Feldmarschall\\oz vonultam. Amikor odaértem, közösen a városhoz valamennyivel közelebb nyomultunk. Ott egy vagy kétezer marhát találtunk, amelyeket embereinkkel elhajtattunk. Hamarosan ezt a fehérvári törökök észrevették. Mintegy két vagy háromszáz [közülük] kitört, megnézni, mi maradt. Hamarosan megpillantottam őket. Én, a Feldmarschall és azok, akik mellettem voltak, rájuk vetettük magunkat és egészen visszahajtottuk őket a kapuig. Ekkor a lovas lövészek mindkét parancsnoklója (Hauptleut) az alájuk adott lovasokkal bizony bátran viselkedett. Közülük Graf von Thurn egy törököt bizonyosan a kapu [boltíve] alatt meglőtt. Néhány törököt útközben lelőttek és levágtak. A visszavonulásnál az éjszaka oly hamar ránk tört, hogy szinte nem tudtuk, hol az egyikünk vagy a másikunk. Aztán több, mint egy órával később a német gyalogosok, az ágyúk és a vármegyék gyalogsága is megérkezett. így a koromsötétségű éjszaka miatt a 46 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. Ivdnyi 1927. 26.; Domokos 2003. 23. 47 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 37
