Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Glosszárium

Szandzsák: más néven liva. Az Oszmán Birodalom katonai és polgári igazgatásának középnagy területi egysége, amelynek az élén a szandzsákbég állt.

Szerdengecsdik: Azok a harcosok, akik valamely feladat elvégzésére önként jelentkeztek.

Szilahtár: Hat egységből álló portai zsoldos lovasság, az alti bülük egyik csapata.

Szpáhi\ javadalombirtok (tímárbirtok) ellenében harcoló lovas, aki nem egyedül, hanem a birtoka nagyságától függően meghatározott számú fegyveres kísérettel (kilidzs) vonult a hadba. Emellett az udvari zsoldos csapatok egyikét is így hívták.

Szer {Sattelpferd): a 16. század végi forrásokban még elvétve lovagokként (Ritter) említett lovasok nem egyedül vonultak hadba, hanem az úgynevezett lovagi szerekkel. Ennek német megfelelője az úgynevezett lange Reihe volt. A szert a lovag/nemes/főlegény/hadnagy/ kapitányIHauptmannlObrist, valamint az öt és húsz fő közötti lovasból, többségében közrendűekből álló kísérete alkotta. Ennek megfelelően a mustralajstromokban (Musterregister) csak a lovag nevét tüntették fel, embereiét nem. A korszakban mind a lovagot, mind a kíséretét katonának nevezték.

Szerdát: egy-egy hadjáratban az adott hadszíntérre rendelt oszmán hadsereg parancsnoka. Ez lehetett a nagyvezír vagy más vezír, esetleg egy-egy beglerbég is. Az 1593. és az 1594. évben Szinán nagyvezír volt a magyarországi szerdán

Tarack: a 16. században a kisebb kaliberű löveg magyar elnevezése volt.

Tizedes: Az egyes hadnagyságok, vagy ahogyan a korszakban még nevezték, zászlók általános szervező elve a tízes, százas számrendszer volt. Míg a lovasság esetében a legkisebb szervezeti egységnek a szer, addig a gyalogságnál a tized számított. Ez utóbbi élén állt a tizedes.

Törvényszolga {Gerichtsweibet): egy darabonttal együtt a Profoßmunkáját segítette. Übersold: 20. előre meghatározott havi zsoldon felüli juttatás.

Vajda: a tisztség betöltője a saját feladattal, céllal tevékenykedő gyalogos hadnak volt a vezetője, függetlenül annak létszámától. Maximum száz fő felett rendelkezett.

Vilajetlelajet: a hadi és a polgári közigazgatás legnagyobb területi egysége. Élén a beglerbég állt.

Vlach: törökül eflak. Balkáni eredetű vándorló, pásztorkodó nép, amelynek tagjai már a középkor folyamán feltűntek a Magyar Királyság területén. A hódoltság idején nagy számban telepedtek meg a Dél-Dunántúlon, főleg Tolna és Somogy vármegyében, ahol különböző - főként a hadakozással összefüggő — szolgálatokat vállaltak az oszmán haderőben. A magyar nyelvben innen ered a románokra az önálló román állam megalakulásáig használt oláh szó.

174