Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
Bevezetés
Mesterré válás A mesterré válás követelményeinek a meghatározását a vizsgált céhprivilégiumok egyik sarkalatos pontjának tekinthetjük. A felvétel folyamatában (mondhatni rituáléjában) nem találunk kardinális eltérést mesterségenként.62 A jelentkező legénytől elvártakat a magyar gombkötők részére 1599-ben kiállított irat summázta ékes magyar nyelven: „ha valamely mesterlegény pedig a munkában oly alkalmatos, hogy a céhbeli mesterek közé kívánkozik és igyekezik állni, minek előtte céhbeli mesternek jelentessék lenni, a város tagjai közé számláltatni és [a] bírónak s [a] tanácsnak, amint a többi városbeliek is cselekednek, engedelmességet fogadni tartozik. És végtére felszabadulásáról való levelet s ezenkívül arról is, minémű mesternél tanult, hogy az apró esztendőket63 híven betöltötte és a mesterséget alkalmatosán megtanulta, levél által vagy élő bizonyság által megbizonyítsa. Nemzetségéről pedig, minthogy a régiektől ránk áradt szokás azt kívánja, különben mutasson a céhnek levelet” (2. artikulus).64 A magyar gombkötők nagyszombati privilégiumából arra is találhatunk megoldást, ha valaki nem tudta bemutatni a tanulólevelét65: „ha valamely ifjú hozzánk jön, és az ő mesterétől arról, hogy igazán az apró esztendőket kitöltötte, és hogy céhes helyen tanultja] a mesterséget, levelet nem mutathat vagy meg nem bizonyíthat, attól fogva ez ilyen valamelyiknél a mesterek közül levélért tanítvány helyet egy esztendeig szolgáljon, s esztendeje kitelvén és levele lévén, méltán mind a városnak s mind a céhnek tagja lehet” (5. artikulus).66 67 A győri és komáromi kötélverőknél a legény nem egy, hanem kétévi vándorlást követően jelentkezhetett a céhmesternél. Ezen alkalommal kellett bemutatnia a nemzetség- és tanulólevelét is (24., 25.), amely kötelezettség alól nem kaptak mentességet. Emellett be kellett fizetnie egy birodalmi tallért és egy tisztességes ebédet is köteles volt adni (25.).6/ Ezekkel ellentétben a győri had mészárosainak céhszabályzata egyáltalán nem tett említést a vándorévekről. A jelöltnek ugyanis az itteni mesterek számára kellett „hűségesen és becsületesen szolgálnia”. A legénynek ezért csak a származását bizonyító okiratot kellett átadnia, amit a mesterek ellenőriztek (8.).68 A mesterré válás következő fontos feltétele a mesterremek elkészítése volt. A győri had mészárosainak a privilégiumában nem olvashatunk arról, mit is kellett a jelöltnek elkészítenie. Csak annyit határoztak meg: ha a mesterek megbizonyosodtak arról, hogy a saját kezével jól és hatékonyan űzi a mesterséget, akkor vegyék fel maguk közé (8.).69 A magyar gombkötők nagyszombati privilégiumában a mesterek és a magisztrátus már pontosan meghatározták, mit is várnak el a jelöltektől. Eszerint a legény, „minek előtte a mesterek közé számláltassék, mesterségét tartozzék megmutatni és egy ruhára való rózsás szíves gombokat, más ruhára völgyes70 gombokat és harmadikra som gombokat71” készítsen (5. artikulus). 2 A legaprólékosabban azonban a győri és komáromi kötélverők szabályozták a mesterremek elkészítését. A jelölt csak azután kezdhetett neki a vizsgadarab elkészítésének, hogy a nemzetség- és tanulólevél bemutatását követően a mesterek ezt engedélyezték a számára (24.). A Mansfeld által megerősített privilégiumban három külön pont foglalkozik azzal, mit kellett elkészítenie a jelöltnek. Először egy negyven öl73 hosszú és negyven font súlyú hadi kötelet, másodszor egy tizenkét öl hosszú és húsz font súlyú kocsikötelet, harmadszor egy kétszer összefont fonálból álló hatvan öl hosszú és húsz font súlyú kötelet. Ezek egyike sem lehetett egy, illetve fél fonttal sem nehezebb vagy könnyebb, illetve a hadi kötél esetében megengedett fél öl eltérésen kívül nem lehettek sem hosszabbak, sem rövidebbek (26.). A Eleister által 1708-ban megerősített kiegészítések szintén szabályozták a mesterré válás folyamatát. Eszerint a legénynek már a bejelentkezés alkalmával három krajcárt kellett befizetnie a céhládába, és csak ezt követően mutatta be a nemzetség- és tanulólevelét. Amennyiben ezeket a mesterek elfogadták, úgy még negyedévig dolgoznia kellett vagy 62 Nemesné 2016. 657. 63 Tanulóidő. 64 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 65 Rigó 2020. 248. 66 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 67 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 68 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1965. 382-385. 69 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1965. 382-385. 70 Bemélyedő. 71 Hosszúkás alakú. 72 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 73 Lásd Glosszárium. 11
